Gasztronómia
A nagy múlttal és sok hagyománnyal rendelkező Szegváron a környéken is ismert ételeket állítanak elő különleges ízzel és zamattal a főzőasszonyok, akik a lakodalmakban, vagy nagy családi összejövetelekre „bérfőzést” vállalnak, és a „főző emberek”, vagyis férfiak, akik paprikást, pörköltet, hallevet, pacalpörköltet főznek felkérésre.
A birkapörkölt különlegesen finom Szegváron, amit férfiak főznek bográcsban szabadtűzön, esetleg gázégőt használva.
A „nyersanyag” nem fiatal, de nem is vén birkának a húsa csonttal, belsőséggel vegyesen. A birka fejét kérésre külön előkészítve, fűszerezve beleteszik. A legalább enyhén csípős paprika nélkülözhetetlen.
A „főző ember” csak a nyersanyagokat, fűszereket, egyéb hozzávalókat kéri.
Mindent maga csinál, esetleg segédjével dolgozik. Feldarabolja a húst, hagymát, előkészíti a főzőhelyet, még a tűzre való akácfát is ő vágja fel.
Amikor minden rendelkezésre áll, bekeni a bogrács belsejét tiszta zsírral, olyan vastagon, amilyent kíván a hús. A soványabb több zsírt kér.
Ezután rétegesen belerakja a bográcsba a feldarabolt húsokat úgy, hogy a legaljára kerülnek a csontos falatok. Minden húsréteget betakar darabolt hagymával, sót, borsot, köménymagot szór rá ízlése szerint, majd erre rakja az újabb réteg húst.
A bogrács közepébe, a hús közé kerül a fej. Mikor megtelik a bogrács felteszik a szolgafára, vagy az előkészített bográcstartó állványra és meggyújtják a tüzet.
A gasztronómia szerelmesei szeretik végignézni hogyan készíti elő, és hogyan készíti fel, és hogyan főzi meg az ételt, a birkapörköltet a falusi főzőmester.
Hasonlóan finom, és különlegesen készítik falunkban a borjúpörköltet. Nem biztos, hogy jó borjúpörköltet készít az a főző, akinek finom a birkapörköltje. Ennek az ételnek is megtalálhatjuk a főzőmestereit.
A főző asszonyok specialitásai: az orjaleves, tyúk-, kakas-, csirke-, gyöngyös-, fácán leves. Nagyon ízletesen készítik ezekből a baromfikból a paprikást, pörköltet.
Van olyan főzőasszony, aki a galamblevest és a tarhonyás galambot, tarhonyás csirkét készíti el páratlanul finoman, ahogy mondani szokták: utánozhatatlanul finoman.
A sütőasszonyok – ilyenek is vannak a faluban – szintén specializálódtak egy-egy süteményfajtára.
Vannak olyan idősebb asszonyok, akik több fajta süteményt is különlegesen finomra készítenek el. Különlegesség a sós, kapros túrós lepény, amit többféleképpen is el tudnak készíteni.
A lakodalmas kalács formájában és ízében is különbözik a környező településeken készültektől. Nagyobb családi ünnepekre, lakodalmakra sütőasszonyok készítik sok családnál a süteményt. Van úgy, hogy a háziasszony segítségül hívja a specialitásáról híres sütőasszonyt, például nagy névnapra, túrós lepény készítéséhez.
Néhány eredeti recept
Csirkéstarhonyát is főztünk, meséli Marika néni – édesapám nagyon szerette.
– Apróra vágtunk egy-két fej vöröshagymát kicsivel több zsíron, mint a csirkepaprikásnál, üvegesre dinszteltünk. Ráraktuk a földarabolt csirkehúst minél több aprólékkal, zúzával, májával, zöldpaprikával, paradicsommal, ízlés szerinti sóval együtt, majd feleresztettük vízzel és addig pároltuk, főztük, míg félig megfőtt a hús. Zsírban megpirítottuk a tarhonyát külön, és a félfővésben lévő húshoz tettük. Ügyelni kell rá, nehogy lekozmásodjon! Jó bő lében kell főzni. Anyám mindig a lelkemre kötötte, egy személyre egy marék tarhonya kell.
Galambleveshez kell – attól függően hány személyre főzzük – 3-4 galambfiók, 1-2 fej.. vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1-2 zöldpaprika, 1-2 szál sárgarépa és petrezselyemgyökér, zeller, egy csokor petrezselyemzöldje, szemesbors, sáfrány színezéshez.
– A galambokat forró vízbe vetjük néhány percre, megkopasztjuk őket gyors mozdulatokkal. Kibelezés, zúza-, máj tisztítás után négy felé vágjuk mindegyiket. 2-3 liter hideg vízbe tesszük fel főni a húst és az apróságokat, a felfogott vérét. Sót, borsot is teszünk bele. Forráskor leszedjük a habját. Ezután bezöldségeljük, beletesszük a többi fűszert is. Ekkor lehet beletenni a friss fiatal zöldborsót, egy jó marékkal, aki szereti. Nagyon finom a zsenge zöldborsóval készült húsleves! Amikor megfőtt leszűrjük, a tiszta lében megfőzzük a tésztát, amely lehet frissen gyúrt reszelt tészta is. A húst külön is tálalhatjuk, de együtt a levessel is. Külön készíthetünk a húsból rántott galambot tojással és liszttel, meggyszószt vagy büszke-, alma-, kaporszószt készítve hozzá.
Édesanyám mindig nevelt gyöngyöst, kacsát, libát, pulykát is. Ezekből nagyon laktató és ízletes ételeket készített a nehéz munkát végző édesapáméknak, napszámosoknak.
A galambleves után a legfinomabb levest gyöngyösből főztük. A levesét én is nagyon szerettem csigatésztával, a húsát már nem annyira, mert elég inas, kemény volt, nem annyira ízletes, mint a többi aprójószágé.
Egy családnak 2 kisebb vagy egy másfél-2 kg-os gyöngyös elég, leveséből még marad is.
Kell hozzá: 1 evőkanál só (ízlelés szerint), szemesbors, 1 zöldpaprika, 1 sárgarépa, 2 szál gyökér, 1 csokor petrezselyemzöldje, zellergumó negyed, 1-2 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, fél karalábé, káposztalevél, levestészta.
– A gyöngyöst, gyöngyösöket megkopasztás után sós forró vízbe vetjük néhány percig, hogy a vadízt csökkentsük, majd leöntjük ezt a levet és 3-4 liter hidegvizet öntünk rá, ebbe tesszük fel főni. Mindjárt megsózzuk, borsozzuk. Felforráskor leszedjük a habját, majd félfővéskor bezöldségeljük. Amikor megfőtt a hús és a zöldségek, kiszedjük a húst, forró zsírba (vagy olajba) rakjuk, alaposan megforgatjuk, megöntözzük, kis vizet öntünk hozzá és fedő alatt megpároljuk. A leves leszűrjük, a zöldségeket külön tányérra rakjuk és asztalra tesszük, a levesbe csigatésztát főzünk. A jól megpuhult gyöngyösökhöz törtkrumplit, sült krumplit, főttrizst tálalhatunk.
Ezeket a recepteket otthon is elkészíthetik, de itt Szegváron szakszerűen, a hagyományokhoz hűen, szemük láttára készíti el a főzőasszony. Csak ezért is érdemes ellátogatni falunkba.