A nyáron jelent meg a Szegvár Online-on Móra Ferenc: Szegénység című írása (Délmagyarország, )1925. december 6.), amelyben Móra Ferenc megemlíti Hegyi István szegvári írót.
Hegyi István íróról, újságíróról, novellistáról keveset tudunk, Ő a legidősebb szegvári író, akinek már jelent meg elbeszélés kötete, de napjainkban nem lehet hozzájutni. 1896. november 10-én született Szegváron, szülei: Hegyi Antal és Bacsa Rozália.
Az 1870-es évektől egészen az 1930-as évekig főleg Szegeden divatos, sajátos irodalmi műfajnak, a parasztnovellának kismestere volt. Írói indulásakor Tömörkény István és Móra Ferenc egyengették útját, később József Attila baráti társaságához tartozott. A 20 évvel ezelőtt megjelent „Szegvári virágfüzér” című könyvben a Hegyi István író „A betyár” című elbeszélése jelent meg.
Hegyi István Szegeden halt meg 1951. november 29-én.
Hegyi István önéletrajza:
„1896. november hó 10.-én születtem a csongrád-megyei Szegváron. Teljesen szegény, föld- és háznélküli zsellércsaládból. Római katolikus nőtlen, nyugalmazott rendőrségi hivatali főtiszt vagyok. 4 polgárit végeztem. Hogy nem sikkadtam el, azt Móra Ferencnek köszönhetem, aki 1916 őszén a Szegedi Naplónál alkalmazott munkatársnak. Móra Ferenc közelsége, meg a Somogyi Könyvtár mérhetetlen könyvanyaga (melynek Móra Ferenc volt az akkori igazgatója) tették lehetővé, hogy önművelés útján pótoljam azt a hiányzó tudást, amit az iskola nem adott meg számomra.
Könyveim és újságírói stíluskészségem igazolják, hogy Móra Ferenc iskolája volt a legjobb iskola számomra.1916-tól 1944. augusztus hó 1.-ig az állami rendőrség szolgálatában is állottam. Rendőri szolgálatom mellett fejtettem ki az újságírói működést. Tíz esztendeig a Szegedi Naplónál, tizenöt esztendeig pedig a Szegedi Friss Újságnál.
A magyar nyelv és a népi irodalom művelése körüli érdemekért a Dugonics Társaság 1926. március 1.-én a tagjai közé választott.
Könyveim: VÁNDOR FALU Szeged; 1923. SZEGÉNYSÉG Szeged;
1925. FECSKÉK A PORBAN Szeged 1932.A szegény parasztság életét tárgyalják és szociális problémáit feszegetik. Büszke vagyok arra, hogy az elsők között voltam, akik a földreformmal irodalmi vonalon foglalkoztak és már 1923-ban követeltem a parasztság részére a földet.
1944. augusztus 1.-én történt nyugdíjazásomtól kezdve a mai napig Szentesen és Szegváron tartózkodtam édesapám tanyáján, ahol részben paraszti munkával foglalkoztam, részben pedig irodalmi munkásságot fejtettem ki.
Szeged, 1948. szeptember hó 11.-én.”
Hegyi István íróról nagyon sok információt, korabeli újságcikkeket kaptam Móra Józseftől, Szentes Város önkormányzati képviselőjétől. Ezeket a dokumentumokat bárki megtekintheti és letöltheti az alábbiakban.
Napkelet – Hartmann János, 1923.
Irodalomtörténet, 1926.
Szegedi hétfői rendkívüli újság – Juhász Gyula, 1926.
