De lehetne akár Mónika shownak is nevezni, ha jobban szemügyre vesszük az abban résztvevőket.
Az idei falunapi összefoglalóban számoltam be egy szomorú esetről, „Széljegy irigységről, féltékenységről, rosszindulatról” alcímmel.
Széljegy irigységről, féltékenységről, rosszindulatról
„Részemről volt egy szomorú momentuma az idei falunapnak. Ugye sokan tudják, hogy hosszú évek óta dokumentálom fotókon és videókon a szegvári eseményeket. Nagyon nehéz feladat egyszerre videózni és fotózni, legalább olyan, mintha „egy fenékkel szeretnénk megülni kettő lovat”.
Az ünnepi programon videó állványomat (és rajta a kamerát) a hangosítósátor előtt állítottam fel. Nem tudtam állandóan a videókamera mellett lenni, mivel a színpad közelében fotóztam, ezért megkértem a mellettem ülőket és a hangosító srácokat, hogy néha nézzenek rá a kamerára, nehogy ellopja valaki.
Pont a Dobbantó Néptáncegyüttes műsorát fényképeztem, amikor hátra tekintve láttam, hogy az egyik ismerősöm integet, hogy jöjjek vissza. Persze azonnal vissza is mentem, viszont furcsa volt, hogy egy általam ismert személy settenkedve-somfordálva megy el a kamerától. Azonnal kiderült, hogy az illető „premier plán” beállt a videókamera elé (kb. 10 cm-re) fényképezni, ezzel eltakarva a Dobbantó Néptáncegyüttes műsoráról készülő felvételt.
Természetesen az illető után eredtem, számonkértem a történtekről, a miértekről, s „zavartan” meg is erősítette, hogy bosszúból, szándékosan állt be a videókamera elé, amikor nem voltam ott. Ez a személy Kerekes Mátyás volt, Gémes László polgármestersége idején Szegvárért Emlékéremmel kitüntetett személy – s talán a „békesség” kedvéért ne is ragozzuk, forszírozzuk ezt tovább.
Nagyon elkeserített a történet, s bevallom, hogy nem is tudtam – s nem tudom megfelelően kezelni ezt a szituációt, ezért arra kérem a tőlem idősebb, tapasztaltabb olvasóinkat, kollégákat, hogy adjanak tanácsot, hogyan lehet részemről megfelelően kezelni egy ilyen szituációt, konfliktushelyzetet. (Mobil számom: +36303491100, e-mail címem: zoltan@purgel.hu)
Az ominózus felvételt egyébként szándékosan nem vágtam ki az anyagból, az jól látható a Dobbantó Néptáncegyüttes műsorában.”
Meg is érkezett szélsebességgel a reakció Kerekes Mátyás Facebook profilján, ahol nem a miértekre reagál, hanem egy tavalyi videófelvételt tett közzé, ahol az én hátamat vette fel a program helyett.
Mivel ebben a gonosz bejegyzésben én nem tudtam megvédeni magam, ezért itt, a Szegvár Online-on szeretnék reagálni az esetre.
Valóban én vagyok a felvételen, én álltam a kamera elé, de NEM SZÁNDÉKOSAN, nem vettem észre, hogy van egy videós az oltártól olyan messzire. El kell ismernem, hogy valóban figyelmetlen voltam – de nem szándékosan álltam be 10 cm-re a kamera lencséje elé, mint ahogy azt Kerekes Mátyás tette 2024. augusztus 19-én.
A templomi esetnél az lett volna a megfelelő eljárás, ha halaszthatatlanul rám szól, hogy benne vagyok a képben. Ezt lehetett volna kulturáltan is, például rám szisszent, van halkan odaszól, de akár oda is jöhetett volna hozzám, hogy útban vagyok. Ha észlelem azonnal elmegyek onnan. Ez, hogy így „forgott” tovább a kamera, hogy én háttal benne vagyok, az inkább gőg Kerekes Mátyás részéről, és egyértelműen az ő hibája – ezt több videós ismerősöm is megerősítette.
Őszintén elismerem, hogy egy másik programon is fordult már elő velem ilyesmi (ott nem K. M. volt az „operatőr), ott rám szóltak, azonnal arrább álltam, a program végén pedig felajánlottam az operatőrnek a teljes videóanyag fájljait, amit ő el is fogadott, s utána jót el is beszélgettünk – lehetett volna ez most is így. (Ha Kerekes Mátyás vagy a Kurca TV elkéri tőlem a videófájlokat, odaadtam volna nekik, úgy ahogyan egy másik televíziónak is.)
Rendkívül szomorú részemre, hogy Kerekes Mátyás gyalázatos posztjában pont Frajna András Atya ünnepi szentmiséjét használja fel az én lejáratásomra. Azt csak megjegyzem, hogy én András Atya idejében jártam hittanra, nála elsőáldoztam és bérmálkoztam, s az elmúlt évben én voltam az, aki hivatalosan felterjesztette őt a Szegvár Díszpolgára elismerésre, amit a Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete egyhangúlag támogatott. Fájó, hogy ez a Facebook bejegyzés alatt alakult ki ilyen ocsmány gyűlölet, amely egyáltalán nem keresztényi viselkedés, s az ebben közreműködőket minősíti – szégyelljék magukat!
A hozzászólók nagy része Gémes László „hitvalláshoz” köthető személyek, akik attól sem riadtak vissza, hogy amikor édesanyám 4 évvel ezelőtt halva feküdt a halottasházban, én pedig a családommal a másnapi temetkezésre készültünk – ez a team egy nyilvános Facebook bejegyzésben küldött ki a szegvári dögtelepre fényképezni. Kerekes Mátyás bejegyzésének hozzászólói és lájkolói nagy része ugyanehhez a csapathoz köthető személyek. (Ráadásul életében anyukám abba a zöldségesboltba járt vásárolni, amelyik tulajdonosa a legnagyobb „orátora” ezeknek a bejegyzéseknek – hiába, a „mucukázásból” és az öregemberek ölelgetéséből nem csak az önkormányzati választásokon lehet utolsó helyen célba érni.)
A falunapi „kamera elé állásos” esetet megosztottam egy szakmai fotográfus Facebook csoportban is, arra kérve a tagokat, hogy adjanak tanácsot, hogyan lehet megnyugtatóan rendezni egy ilyen kényes szituációt. (A bejegyzésem alatt jelenleg 168 hozzászólás van.) A hozzászólók 90%-a egyértelműen megfogalmazta, hogy mit kellett volna tennem – de ugye részemről tettlegesség nem jöhet szóba. Az is releváns tény, hogy a hozzászólók szerint a legnagyobb hibát én követtem el, amikor otthagytam a videó felszerelésemet – erre nincs mentségem, talán csak annyi, hogy szerettem volna minél szebb fotókat készíteni a Dobbantó Néptáncegyüttes műsoráról, tagjairól.
Egy utolsó előtti gondolat Kerekes Mátyásról. Amikor Szegvárért Emlékérem elismerést kapott, akkor fogadtam a saját házamban, hogy műtermi portréfotót készítsek róla, amely a Polgármesteri Hivatal emeleti tanácskozó termében van kihelyezve, a többi kitüntetettel együtt. Amikor ő kért tőlem segítséget, én is voltam az ő házában, ahol segítettem neki visszaállítani a számítógépéről véletlen letörölt fájlokat. A hatalmas nagy „gémesimádat” és az eltelt 5 év – és legfőképpen az utóbbi napok – efféle viselkedésre nincs mentség – ma már úgy gondolom, hogy Kerekes Mátyás a Szegvárért Emlékérem elismerésre nem méltó, azt nem ő kapta, hanem Gémes László adta neki.
Legvégül „visszakanyarodnék” Kerekes Mátyás lejárató posztjához, és az ahhoz hozzászólókról és annak lájkolóról. A kisegítő iskolát végig bukdácsoló és a „Mónika show” „művészrétegét” átugorva és figyelmen kívül hagyva, fájó szívvel vettem tudomásul annak a néhány embernek a hozzászólását és lájkolását, akik számomra sokat jelentettek, és egy ilyen szégyenletes poszthoz adták a nevüket, nem kérdeztek meg engem, hogy én hogyan látom a dolgokat, és arra sem gondoltak, hogy nekem ott nem volt lehetőségem megvédeni magam. Azt hiszem, s úgy gondolom, hogy az a legjobb tett részemről, ha mindent megteszek annak érdekében, hogy minél kevesebbet lássanak és halljanak rólam a jövőben.
Purgel Zoltán
