A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtizeden át” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.
Írta: Kovács Lajos.
20. rész
A szövetkezetpolitika területén az egész idő alatt a tőkenövelés, és ezen keresztül a tagság tulajdonosi kötődésének erősítése volt a fő cél a szövetkezet hosszú távú és magas színvonalú működésének biztosítása érdekében. A takarékszövetkezetre ható pénzpiaci verseny, a szigorodó törvényi és jogszabályi változások is erre kényszerítettek. A szövetkezetet egyébként is a tőkeszegénység jellemezte. Ha a tőkenövelést nem oldották volna meg, akkor a fejlődés korlátjává is vált volna (pl. hitelezési korlátozást kellett volna bevezetni).
Ennek érdekében az ötödik évtized közepén az alaprészjegy névértékének emelésére gondoltak. Az alaprészjegy névértékét többször emelték, illetve bevezették a többes alaprészjegy-jegyzés lehetőségét, melyet a mindenkori küldöttgyűlési határozatnak megfelelően (30, 34, 50 db) maximalizáltak. 2006-tól szigorították a tagfelvétel feltételeit is.
Az alaprészjegy névértékének változásai:
- 1999. 5.000 Ft
- 2001. 20.000 Ft
- 2003. 100.000 Ft
- 2005. 200.000 Ft
Ennek hatására a jegyzett tőke változása éves megbontásban a következő:
- 2001. 43,9 M Ft
- 2002. 46,8 M Ft
- 2003. 51,9 M Ft
- 2004. 138,5 M Ft
- 2005. 158,8 M Ft
- 2006. 410,5 M Ft
A 2001-2003-as évek mutatják a tőkenövelési szándék kudarcát, ugyanis – mint látható – alig változott a jegyzett tőke volumene. Változást az osztalékfizetés és a tagi juttatások bevezetése eredményezett.
A tagi juttatások az alábbiak voltak:
- Ingyenes számlavezetés,
- Tagi bankkártya díjmentes használata,
- Automatikus folyószámlahitel 300 E Ft-ig,
- Tagi betétek kiemelt kamatozással,
- Kiemelt számlakamat.
A tagoknak nyújtott juttatások, kedvezmények mértéke napjainkra meghaladja az évi 40-50 M Ft-ot.
Az alaprészjegy-emelés feltételezhette, hogy az emelés taglétszám-csökkenéssel jár, tény, hogy az ellenkezője volt tapasztalható. Mindez hűen bizonyítja, hogy a jelenlegi tagság tulajdonosi kötődése és ragaszkodása erős lett.
A taglétszám alakulása:
- 1998-ban 14.152 fő
- 1999-ben 1595 fő
- 2000-ben 1551 fő
- 2001-ben 523 fő
- 2002-ben 512 fő
- 2003-ban 411 fő
- 2004-ben 597 fő
- 2005-ben 649 fő
- 2006-ban 655 fő
A 90-es évek magas taglétszáma annak volt köszönhető, hogy valamennyi ügyfelet be kellett léptetni tagnak. Csak az kaphatott kölcsönt, aki tagja volt a szövetkezetnek. Az alaprészjegy névértékének emelésével együtt járó nagy taglétszám-csökkenés bizonyítja a kényszertagság nagy számát. Ezeknél a tagoknál lazább volt a szövetkezethez való kötődés. A megmaradt tagság már bizalmi és tulajdonosi alapon kötődik a szövetkezethez.
„A tőkenövelés alapvető problémája, hogy szövetkezeti viszonyok között (egy tag – egy szavazat elve) hogyan lehet érvényesíteni a tulajdonosi érdekeltséget. Gazdasági társasági formáknál (Kft., Rt. stb.) a tőkearányos szavazás nem kérdés. Jelenleg szövetkezetünkben a 655 tagból 100 tag jegyzi le a jegyzett tőke 65%-át, mely tagsági csoportot nem lehet figyelmen kívül hagyni a tagsági képviseletnél. Összességében tudomásul kell venni, hogy a tőkenövelés nem személyes vágy, hanem a törvényes, biztonságos és versenyképes működés alapvető feltétele. Szövetkezetünk volumeni fejlődése egyre nagyobb tőkeszükségletet követel meg.”18
Ez volt az első választási ciklus (2002-2006), amikor a küldöttgyűlés 60 fővel működött a korábbi 160 fővel szemben. A lecsökkentett küldöttlétszámmal a testület jól és hatékonyan működött. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság szakmai felkészültsége javult.
A korábban működő közösségi célú tagi juttatásokat a törvény megszüntette. A küldöttgyűlés határozata értelmében más jogcímen valósítják meg ezt a juttatást. 1995 óta reklám- és rendezvénytámogatás formában. Ennek a kisebb részét a testületi reprezentációból rendezték. Általában ebből ment az alapítványi és az évközi egyéni segélykérelmek megvalósítása. Kezdetben az Intéző Bizottságok kaptak keretet a kirendeltségekhez tartozó tagság igényeinek a kielégítésére. A központi keret a nagyobb rendezvénytámogatásokat biztosította. Például 1998-ban a kirendeltségen működő Intéző Bizottságok önállóságát a támogatási alapuk növelésével fejlesztették. Összesen 657 E Ft-ot fordítottak erre. Központi keretből 454 E Ft-ot fordítottak támogatásra. Így összesen több mint 1,1 M Ft-ot.
A támogatások megoszlása:
- Sporttámogatások a szövetkezet területén 204 E Ft
- Egyéni szociális segélyre 166 E Ft
- Kulturális támogatásra 269 E Ft
- Szociális szervezetek támogatására 85 E Ft
- Alapítványok támogatására 173 E Ft
- Egyéb támogatásra fordított összeg 214 E Ft
Összesen: 1.111 E Ft
Tagi rendezvényekre és reprezentációra 2,1 M Ft-ot költöttek. Részletezve:
- Részközgyűlések megtartása 536 E Ft
- Küldöttgyűlésekre 417 E Ft
- Testületi ülésekre 105 E Ft
- Nőnapi rendezvényekre 273 E Ft
- Személyes reprezentációra 83 E Ft
- Tapasztalatcsere utazás 99 E Ft
- Télapó 93 E Ft
- Egyéb (szakmai tárgyalások, szórólapok stb.) 524 E Ft
Összesen: 2.130 E Ft
Támogatásokra és tagi rendezvényekre összesen 3,2 M Ft-ot költöttek 1998-ban. Ez ezekre a célokra fordított összeg 2005-ben már meghaladta a 10 M Ft-ot.
Az évenkénti ráfordítások az utolsó öt évben az alábbiak voltak:
| Év | Támogatások (M Ft) | Tagi rendezvények (M Ft) |
|---|---|---|
| 2002. | 1,4 | 3,8 |
| 2003. | 1,9 | 5,0 |
| 2004. | 1,6 | 8,7 |
| 2005. | 1,6 | 8,9 |
| 2006. | 1,4 | 6,2 |
A tagsági kommunikációt tagi fórumokon, tagi beszélgetéseken, kérdőívvel történő véleménykérés formájában és személyes beszélgetéssel oldották meg. A tagságot negyedévente a tagi tájékoztatón keresztül informálják a végzett munkáról, a feladatokról és aktuális tudnivalókról.
