Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Az ötödik évtized és a szövetkezeti forma

999

A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtizeden át” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.

Írta: Kovács Lajos.

16. rész

A rendszerváltás óta teljes átalakulás történt a szövetkezeti mozgalomban. A hagyományos mezőgazdasági és ipari szövetkezeteket megszüntették, átalakították. Egyedül a takarékszövetkezetek maradtak meg. A régi alapszabály némi módosításával tovább tevékenykedhettek. A kilencvenes évek végére már átalakultak a takarékszövetkezetek az új követelményeknek megfelelően. A lényeg, megmaradt a szövetkezeti forma és a tartalom is.

A szervezeti rendszer is kialakult, de a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a hatalmas volumeni növekedés (betét-, hitelállomány) további változásokat igényeltek a vezetés szerkezetében. Két ügyvezető igazgató kinevezését írta elő a törvény, de a takarékszövetkezetnél 2001-ben már kinevezték a harmadik ügyvezető igazgatót is Kis János személyében. Egyre nagyobb szerepet kapott a kirendeltségi önállóság. Nőtt a döntésjog, felelősségvállalás, a kor követelményeihez való alkalmazkodás. Az új követelmények menedzser típusú kirendeltségvezetést, közgazdasági szemléletet, rendszerlátást igényeltek.

Kialakították az ágazatvezetői és koordinátori rendszert, amelynek a célja az volt, hogy kialakuljon a személyi felelősség, az önállóbb területi munkavégzés. Olyan szervezeti rendszert kellett kialakítani, amely biztosítja a szövetkezet dinamizmusát, a vezetői ellenőrzések gyakorlásának erősítését, továbbfejlesztését, biztosítsa a tervszerűbb, hatékonyabb marketing- és reklámtevékenységet.

A szervezeti és működési rendszert a változásokhoz igazodva továbbfejlesztették. Ez magába foglalta a szervezeti rendszer módosulását, a személyi változásokat, az új feladatkörök kialakítását, valamint az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. A csoportfelelősség mellett egyre nagyobb teret kellett adni az egyszemélyi felelősségnek.

A műszaki ügyvezető igazgatót 2001-ben, a gazdasági ügyvezető igazgatót 2004-ben nevezte ki az Igazgatóság, ami esetükben a munkáltatói jog gyakorlásának és az elnöki irányításnak a változását eredményezte. Az ügyvezető igazgatói státuszokkal a centrális elnöki irányítás gyengült, nehezebbé vált. A 2002-2006-os választási ciklusban két felsőszintű vezetői cserét hajtottak végre: a főkönyvelő-váltást, és betegség miatt az aktív üzletágazat vezetőjének cseréjét 2003-ban. Az aktív üzletág egy fő kivételével teljesen kicserélődött, emiatt nehéz időszakot éltek át.

A bankműveleti ügyvezető igazgató operatív munkájának elősegítése érdekében 2002-ben kialakították a passzív (betét) és az aktív (hitel) ágazati koordinátori rendszert. A 2003-ban beállított kontrolling ügyvezetőnek a szövetkezeti folyamatelemzéseket kellett volna elvégezni, de munkaviszonyát 2006. januárban megszüntette. Ezt a felszabaduló létszámot az aktív üzletág személyi feltételeinek erősítésére használták fel.

A szentesi és csongrádi régióban a kétszemélyes kirendeltségek helyettesítésére általános térségi helyettesítőket állítottak be.

2002-ben az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaiból létrehozták a Stratégiai Bizottságot (6 fős) az igazgatósági döntések előkészítése céljából. A hatékonyabb reklámtevékenység érdekében megalakították a Reklám-marketing bizottságot is (5 fős).

A többes alaprészjegy jegyzések elterjedése (80 fő) miatt tanácsadói, véleményezési joggal 2004-ben megalakították a Befektetői Tanácsot.

2006. március 1-jétől létrehozták a belső ellenőrzési szervezetet.

Működési rendszerük javítása érdekében:

  • Új módszereket vezettek be: testületi ellenőrzés, bizottsági ellenőrzés, átfogó vizsgálatok zárótárgyalással történő befejezése.
  • Központi szinten az aktív üzletág és a számvitel területén az átalakított szervezeti rendnek megfelelően meghatározták a feladatköröket.
  • A titkárság munkaszervezetét átalakították, személyi feltételeit megerősítették. Az irattárkezelést és a nyomtatványellátást központosították (2004-ben).
  • Az informatikai csoport személyi feltételeit megerősítették.
  • A bankjegykiadó automaták biztonságos üzemelésének biztosítása érdekében 2003-ban kialakították a készenléti és ügyeleti rendszert.
  • 2005-ben bevezették a kétszintű Cenzúra Bizottság működését (CB I. és CB II.) differenciált engedélyezési jogkörrel.
  • A kirendeltségvezetői hitelengedélyezési jogköröket meghatározták.
  • Négyfős felsővezetői ellenőrzési bizottság alakult 2005-ben.

A szövetkezeti forma legjellemzőbb megnyilvánulása a választott szervek működése és a tagok véleménynyilvánításának a lehetővé tétele. Ez nem más, mint a különböző taggyűlések megszervezése, megtartása. Nézzük meg hogyan funkcionált a közgyűlés után következő legmagasabb szövetkezeti fórum, a küldöttgyűlés.

Az 1996. december 13-i Küldöttgyűlés mint a szövetkezeti demokrácia legmagasabb fóruma megválasztotta az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot.

A választást az alábbi Jelölő Bizottság készítette elő

  • Jelölő Bizottság elnöke: Gila Lászlóné (Szegvár)

Tagjai:

  • Csenki Istvánné (Szegvár)
  • Krauser Gyula (Szegvár)
  • Bottyán Györgyné (Derekegyház)
  • Bali József (Csanytelek)
  • Mácsai Gáborné (Szentes)
  • Kovács Sándor (Szentes)
  • Balogh Györgyné (Csongrád)
  • Buzder István (Csongrád)

Látható, hogy a Jelölő Bizottságban szinte valamennyi kirendeltség tagsága képviseltette magát.

A küldöttgyűlés az alábbi személyeket választotta meg az Igazgatóság tagjainak:

  • Ágoston László
  • Bárány István
  • Csatordai Mihály
  • Dezsényiné Krasznai Ilona
  • Gáborné Sebesi Katalin
  • Gémes Ferenc
  • Mucsi István
  • Szabó Antalné
  • Dr. Ujvári József

A Felügyelő Bizottság újraválasztása is ezen a küldöttgyűlésen történt. FB tagnak megválasztott személyek: Góg Mihály, Kása Erzsébet, Krajsóczki Sándorné, Merza Mihályné, Pokorny János.

Az Igazgatóság elnökének az igazgatósági tagok közül megválasztották Csatordai Mihályt, a Felügyelő Bizottság elnökének az FB tagok közül pedig Góg Mihályt.

1998-ban rendkívüli küldöttgyűlést hívtak össze. A Hpt. hatálybalépése miatt Szabó Antalné és Mucsi István nem tölthette be további az igazgatósági tagi tisztséget, mivel nem rendelkeztek az előírt iskolai végzettséggel. Helyettük kellett két igazgatósági tagot választani.

A Jelölő Bizottság összetétele nem változott.

Az igazgatósági tagságra 2 fő helyett 3 fő jelölt került a szavazólapra. Bábáné Simon Márta ( Szegvár), Bartucz László (Szentes) és Baranyi Imre (Szentes). A három jelöltből megválasztásra került: Bábáné Simon Márta és Bartucz László. A Felügyelő Bizottságban nem történt változás.

2001. december 14-én lejárt a mandátuma a szövetkezet választott szerveinek, ezért választási küldöttgyűlést hívtak össze.

Az Igazgatóság már korábban megválasztotta a Jelölő Bizottságot, melynek tagjai a következő küldöttek lettek:

  • A Jelölő Bizottság elnöke: 1. Gyömbér Ferencné (Szegvár)
  • Alelnök: 2. Buzder István (Csongrád)
  • Alelnök: 3. Tóth József (Szentes)

Tagjai:                

  • 4. Csatordai Ferenc (Szegvár)
  • 5. Páger András  (Csongrád)
  • 6. Szénászki Gáborné (Szentes)
  • 7. Kovács Sándor (Szentes)
  • 8. Szabó Lajosné (Csanytelek)
  • 9. Szeri János ( Tömörkény)
  • 10. Bodor István (Bokros)
  • 11. Bottyán Györgyné ( Derekegyház)

Igazgatósági tagnak az alábbi személyeket javasolta a Jelölő Bizottság:

  • Bábáné Simon Márta
  • Csatordai Mihály
  • Dezsényiné Krasznai Ilona
  • Gáborné Sebesi Katalin
  • Kis János
  • dr. Lehoczky János         
  • Tóth József
  • dr. Ujvári József
  • Ürmös Ferenc
A takarékszövetkezet Igazgatósága 2006 decemberében

A küldöttgyűlésen Pokorny János küldött javasolta Ágoston László felvételét a szavazólapra, mivel régóta tag, több cikluson keresztül az Igazgatóság tagjaként aktívan tevékenykedett. Pálus István közgazdasági ügyvezető pedig javasolta Dr. Kapolyi József felvételét a szavazólapra, aki az Eastbrokers Rt. (jelentős befektetői csoport a takarékszövetkezetnél) jogásza és elláthatná a befektetői csoport képviseletét.

A küldöttgyűlést mindkét személyt felvette a szavazólapra. Végül a titkos szavazás alkalmával a Jelölő Bizottság által javasolt személyeket választották meg.

Az Igazgatóság elnöke újból Csatordai Mihály lett.

Felügyelő Bizottsági tagnak az alábbi személyeket javasolta a Jelölő Bizottság: Csányi László, Dr. Kotymán Zsolt, Krajsóczki Sándorné, Molnár Tamás, Pokorny János. Ezen személyek megválasztásra is kerültek és ekkor FB elnöknek Krajsóczki Sándornét választották meg.

Ez alatt a ciklus alatt Molnár Tamás FB tag lemondott felügyelő bizottsági tagságáról és küldötti mandátumáról is. Helyette a 2005. április 8-i küldöttgyűlésen új FB tag került megválasztásra Kovács Sándor szentesi küldött személyében. 2006 végén lejárt a 2001-ben választott tisztség-viselők mandátuma.

2006. december 15-ére hívták össze a Küldöttgyűlést.

A Jelölő Bizottság csökkentett létszámmal került megválasztásra: Szegvár régiót 2 fő, Szentes régiót 2 fő, Csongrád régiót 3 fő képviselte.

  • A Jelölő Bizottság elnöke: Gyömbér Ferencné (Szegvár régió)

Tagjai:                

  • Csatordai Ferenc (Szegvár régió)
  • Szűcs Gyula (Szentes régió)
  • Füsti Molnár Lajos (Szentes régió)
  • Páger András (Csongrád régió)
  • Balogh Pál (Csongrád régió)
  • Mucsi István (Csongrád régió)

Igazgatósági tagnak az alábbi személyeket javasolták:

  • Kis János
  • Bábáné Simon Márta
  • Urbán Ildikó
  • Dezsényiné Krasznai Ilona
  • Bodor István
  • Gáborné Sebesi Katalin
  • Kovács Sándor
  • Dr. Lehoczky János
  • Hudek Csaba

Őket választották meg igen magas szavazati aránnyal. Az Igazgatóság elnöke Kis János lett. Csatordai Mihály elnök úr nyugdíjba vonult.

Felügyelő Bizottsági tagnak az alábbi személyeket javasolták:

  • Dr. Kotymán Zsolt
  • Csányi László
  • Krajsóczki Sándorné
  • Szabó Balázs
  • Vereb Károly

Őket is megválasztották.

Az FB elnöke Krajsóczki Sándorné lett.

A takarékszövetkezet Felügyelő Bizottsága 2006 decemberében

Összességében megállapítható, hogy a felsorolt személyi változások és a feltételrendszer módosulása mellett a meglévő szakemberállomány bizonyította képességét és rátermettségét. A szervezeti rendszer úgy változott, fejlődött hogy nem szakadt el teljesen a szövetkezeti formáktól, bár a különböző vezetői szintek kialakulásával egyre távolabb kerültek azoktól.

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató