Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Az ötödik évtized gazdasági és társadalmi jellemzői

918

A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtized emlékei” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.

Írta: Kovács Lajos.

12. rész

Általános tapasztalatok:

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a társadalmi-gazdasági fejlődés (GDP növekedés) az európai recesszió és válságjelenségek megszűnésével kedvezőbbé vált. Régiónk agrárvállalkozási környezete mégsem vált kedvezőbbé. A családi alapú vállalkozásoknál és őstermelőknél szintén nem következett be gazdasági fellendülés az állami (gépek, földalapú, fagy- és aszálykáros) támogatások erősödése ellenére sem. A holding11 és termelő típusú szövetkezeteket a külsős üzletrészek 100%-ban történő kifizetése sújtotta (2001-ben). Összességében a gazdasági környezet labilis és kiszámíthatatlan volt egyrészt az uniós felkészülés, másrészt a 2005. május 1-jei uniós csatlakozás miatt.

A pénzpiaci verseny konszolidált és kiegyensúlyozott volt, de egyre élesebb formában jelentkezett. Ennek látható jelei:

  • A jegybanki alapkamat logikátlan növekedése 2003-tól 6%-ról 12,5%-ra, majd 2004-től 6%-ra történő csökkenése.
  • Bankfúziók (pl. Erste-Mezőbank) és új bankok jöttek létre (pl. Koreai Bank).
  • A bankok üzletpolitikájukban megcélozták a lakosságot és a középvállalkozói réteget elsősorban jelzálog típusú és devizahitelezéssel (2004-től), valamint kedvező számlanyitási akciókkal.
  • Az országos banki reklámok intenzívebbé és színvonalasabbá váltak, amivel szemben a térségi és regionális reklámok súlya csökkent.
  • Az elektronikus banki szolgáltatások kiteljesedtek, új és nagy ügynökhálózatokat hoztak létre.
  • A pénztőke és a szellemi tőke koncentrációja egyre törvényszerűbben jelent meg
  • Az elektronikus bankszolgáltatások pangása után 2005-2006-ban hatalmas fejlődés következett be (internetes, elektronikus és telefonos ügyintézés, elektronikus banki szolgáltatások, nemzetközi devizaforgalmazás stb.).
  • Egyre nagyobb konkurenciaként jelent a lakástakarék-, a magán egészségügyi- és nyugdíjpénztárak, valamint a befektetési alapok aktivizálódása.
  • 2006-ban blokkolta a gazdasági környezetet a tavaszi parlamenti választás, majd az ezt követő „Gyurcsány-csomag” bevezetése és a reformok elindítása. Várható, hogy 2-3 évig még ilyen gazdasági környezetben és rendkívül éles piaci versenyben kell dolgozniuk a takarékszövetkezeteknek. Tudjuk nagyon jól, mióta „világ a világ”, a nagybankok általában a profit és az extraprofit érdekében tevékenykednek. Módszereiket nem válogatják.

Természetesen a takarékszövetkezetek célja is a profitszerzés, a nyereség létrehozása, de nem olyan mértékben és módszerekkel, mint a nagybankoknál A túlzott és spekulatív  privát profit-képzést kizárják. Náluk még megjelennek a szövetkezeti alapértékek, melyek fékezik ezt a pénz utáni hajszát. Ilyenek: az egyenlőség, tisztesség, szolidaritás, az önkéntes és kölcsönös segítségnyújtás, gazdasági és szociális emancipáció, gondoskodás, pluralizmus, demokratikus vezetés, tagsági részvétel a vezetésben, autonómia, önkéntesség, nyitottság.

Míg a kilencvenes évek első felében ténylegesen létkérdésként fogalmazódott meg: a tét nem kevesebb, mint a fennmaradás. Az, hogy a takarékszövetkezetek képesek-e megteremteni önmaguk modernizációját. Ha képesek, akkor fennmaradnak!

Mire értjük a modernizációt?

  • Például arra, minél több pénzintézeti (banki) szolgáltatást nyújtson tagjainak, ügyfeleinek.
  • Ki tudják alakítani az úgynevezett hálózatos együttműködést, egyesítve az önállóság és az összefogás előnyeit.
  • Hozzájárulhatnak, hozzá tudnak járulni a vidéki Magyarország fejlesztéséhez, a falu népességmegtartó erejének növeléséhez, mivel rendelkeznek akkora mozgékony tőkével. A lakosság hozzájuthat, ezáltal vállalkozhat, a kisebb vállalkozásokat tudja finanszírozni. A falu bankja révén fejleszthetővé vált a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a helyi infrastruktúra.

Azt észre kellett venni, hogy a nagybankok nem „mennek le” a kistelepülésekre, nem aprózzák fel tőkéjüket a keresletnek megfelelően, nekik ez nem kifizetődő. A takarékszövetkezet ezt észre vette és ki is használta.

„Mint a méhecske, ahogy összegyűjti a nektárt a virágok ezreiről, úgy teszi a takarékszövetkezet is, a falusi, ma már akár nagyvárosi ügyfelek ezreit szolgálja ki kisebb összegű hitellel, fogadja a kisebb összegű befektetéseket, betéteket. Nem volt ez más, mint a szabad pénzeszközök lekötése a bankközi piacon.”

– Mondta egyik beszámolójában a takarékszövetkezet elnök-igazgatója.

A kilencvenes évek második felében és az ezredforduló utáni években ugyancsak témaként jelentkezett a szövetkezeti forma, így a takarékszövetkezetek fennmaradása. A kérdés az, a szövetkezeti forma megfelel-e ezután is az új kihívásoknak. Általában a szövetkezeti mozgalom került pellengérre, annak ellenére, hogy keletkeztek is új formációk, mint például a termékértékesítő szövetkezetek (TÉSZ). Ezeket már modernebb, korszerűbb szövetkezeteknek mondják, mivel nincs annyi kötődés, annyi kapcsolat a tagság között, mint a hagyományos formánál. Ugyanakkor a takarékszövetkezet, mint szövetkezet, nagy fejlődésen, nagy megújuláson ment keresztül, de megtartotta a szövetkezeti formát.

Mi jellemezte a takarékszövetkezetet a kilencvenes évek végén, és az ezredforduló után?

  • Például az, hogy testületei: a küldöttgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság szigorúan az alapszabálynak megfelelően működtek, az ügyvezetéssel együtt helyes célokat fogalmaztak meg. A célok elérését olyan feladatrendszer segítette, melyek a tervszerűségre és a következetességre épültek.
  • A fejlődésben az intenzív elemek mellett az extenzív elemek, vagyis a területfejlesztés is főszerepet kapott.
  • A takarékszövetkezet történetének legdinamikusabb időszaka ez az időszak. A fejlődés robbanásszerű, a volumen növekedésével a kockázati tényezők nőttek, melyek új problémaköröket hoztak létre. Ilyen új probléma: a mennyiségi növekedések által megközelítették az optimális és törvényi lehetőségeik határát. A hitel-betét arány optimális mértékének meghatározására, az optimális szerkezeti arányok megteremtésére nagyobb gondot kellett fordítani, alaposabb elemzést kellett folytatni.
  • Pénzpiaci versenyképességüket a bankkamatok, a konstrukciók, a költségtényezők és jutalékmértékek területén megtartották.
  • A tőkenövelésben a kezdeti (2002., 2003.) viták és bizonytalanságok után 2005-re kiemelkedő jegyzett tőke növekedést értek el.
  • Az informatikai robbanás kivédésére hardverállományukat fejlesztették, az egyre nagyobb hátrányba kerülő Méhecske programukat az EuroBank programra cserélték. (2006.)
  • Az elektronikus banki szolgáltatások területén létrehozták az internetes bankszolgáltatást.
  • Bevezették a devizahitelezést, ami segítette a versenyben maradást. Folyamatban van a devizaszámla-vezetés és a devizaforgalmazás bevezetése. Az euró alapú devizaszámla nyitásával lehetőséget teremtettek a közvetlen nemzetközi deviza átutalásokra az uniós országokba. Folyamatban van a SWIFT rendszerhez való csatlakozás, ami a nemzetközi pénzforgalomba való közvetlen bekapcsolódást teremti meg.
  • A bankbiztonsági feltételek javítása érdekében 2003-ban és 2004-ben minden kirendeltségükön kiépítették a kamerás megfigyelő rendszert.
  • Szervezeti rendszerük stabilizálódott, de az optimális négy ügyvezető igazgatói rendszert még nem tudták kialakítani. A főkönyvelő és az aktív üzletági vezető személycseréjével a személyi feltételek erősödtek.
  • Egyre több figyelmet fordítottak a dolgozói állomány szakmai képzésére és továbbképzésére.
  • Ebben az időszakban is eredményesen működött a jövedelmezőségre épülő bér-, ösztönzési és jutalmazási rendszer.
  • A reklám- és propaganda munka irányai és módszerei stabilizálódtak, illetve fejlődtek. Internetes honlapuk országos nyilvánosságot teremtett.

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató