Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

A reformévek

926

A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtized emlékei” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.

Írta: Kovács Lajos.

8. rész

A nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek eleje a takarékszövetkezet életében a permanens és dinamikus fejlődés időszaka volt, csakúgy mint a már tárgyalt időszak bármelyike. Abban különbözött mégis a mostani a többitől, hogy 1987. és 1988. a reformok bevezetésének kezdő évei voltak. Ennek következtében sok bizonytalansági tényezővel kellett megküzdeniük a gazdálkodó egységeknek, így a takarékszövetkezeteknek is. Nehéz volt annak megítélése, hogy a gazdasági „szorítások” miként hatnak a lakossági megtakarításokra és a pénzintézetekre, ugyanis a bankrendszer nagy változásokon ment keresztül, és ez már előrevetítette a versenyhelyzet éleződését.

Az 1988-as gazdasági évet elemző küldöttgyűlési igazgatósági beszámolóból megtudhattuk, hogy a szabályok változása, az állami támogatások rendszere, a pénzpiaci versenyhelyzet nem érintette kedvezőtlenül a takarékszövetkezetet.

„…Az tény, hogy munkánk összetettebbé és nehezebbé vált, jobban kellett alkalmazkodni a gyorsan változó viszonyokhoz, érzékenyebb és gyorsabb reagálásra volt szükség, mint bármikor. Nehézséget az jelent, hogy egy időben kell a költség és ráfordítás növekedését elviselni a versenyhelyzet megtartásával, a tagi juttatások és a nyereség növelésével. A rideg és szigorú közgazdasági törvények működése mellett érvényt kell szerezni a szövetkezeti értékek és sajátosságok megőrzésének, ami egyre nehezebben lesz megoldható…” (41)

Márpedig éppen ezek a „szövetkezeti értékek és sajátosságok” – a humánus oldal – tették életképessé a „falu bankját” az összes többi bankkal szembeni versenyben. Arról van szó: a takarékszövetkezet közelebb áll az emberekhez, az ügyfelekhez, mint bármelyik bank. Nemcsak őrzi és kamatoztatja a betétesek pénzét, hanem „gondoskodik” róluk, mint a tagról, mint idős emberről, mint nagycsaládosról. Kikéri véleményét, meghallgatja javaslatát az üzletfélnek. Éppen ezért nem lesz sohasem nagy konkurenciaharc a kétfajta pénzintézet között.

A reform kezdő éveiben különösen nehezítette a gazdálkodást – a már említetteken kívül – az 1986-ban még nem tervezett évközi kamatlábemelés 1987-ben, a betétkamatadó bevezetése, valamint az úgynevezett „felvásárlási láz”, mely végigvonult valamennyi egységen.

A hitelezés 1987 negyedik negyedévében való radikális visszafogása – november, december hónapban 6 millió forinttal kellett csökkenteni a folyósítást – ugyanis megnövelte a vezetés gondjait, valamint az is, hogy nagy mértékben bővültek a pénzelhelyezés lehetőségei.

A tulajdonképpeni problémát az okozta 1987-1988-ban, hogy a központi intézkedések lassúak voltak és visszamenőlegesek. A jogszabályok későn jelentek meg. Szinte mindig a tervezési időszak végén.

„…A mai körülmények mindenkitől – a dolgozóktól, vezetőktől egyaránt – megkövetelték az új iránti érzékenységet, a változások elemzését és hatásainak megítélését, újabb és újabb taktikát és módszerek kidolgozását, a tagsági propaganda fokozását, a kezdeményezőkészséget, az összefüggések tisztánlátását, az önképzést és még sorolhatnám.” (42)

A tőkeáramlás felgyorsítására a vállalkozási formák kiszélesítésére lett volna szükség. Azonban az erre irányuló próbálkozások nem sok sikerrel jártak, bár ez nem a takarékszövetkezeten, hanem új partnerein múlott.

1987-ben GT-t (Gazdasági társulást) kívánt létrehozni az igazgatóság egy budapesti szövetkezettel búvárszivattyúk fejlesztésére, gyártására és forgalmazására, valamint csomagolástechnika korszerűsítésére. Ezen kívül a szentesi Vízművel együttműködési megállapodást kötöttek szennyvíztisztító berendezések lízingelésére. A TRANSCOOP Kft.-hez való csatlakozással valutaboltok működtetésébe kapcsolódtak volna be Szentesen és Csongrádon.

Igyekeztek „több lábon megállni”, látható a fentiekből. Természetesen az alaptevékenység továbbra is a betétfogadás és a hitelnyújtás volt. A régi egységek mellett az új egységek (kirendeltségek) egyre nagyobb mértékben járultak hozzá a szövetkezet eredményes gazdálkodásához. 1987-ben a csanyteleki üzletház teljes kivitelezése megtörtént. Megvalósult az új telefonvonalak kiépítése is. A beruházás 2.420.000 Ft-ba került.

A szentesi üzletház tervezésére és építésére a Szentes Városi Tanáccsal társberuházási szerződést kötöttek. Az épület átadásának határidejét 1988. november 30-ban határozta meg az igazgatóság. Ehhez a beruházáshoz 2 millió forint támogatást igényeltek a központi fejlesztési alapból, amit meg is kaptak.

A betétállomány a II. félévben kialakult „vásárlási láz” ellenére a betétkamatadó hírére dinamikusan emelkedett. A növekedés mértéke 12 millió forinttal több, mint 1986-ban volt. A betétkamatlábak május 15-től emelkedtek, október 1-jétől 3% prémiumot kaptak a betétesek. Kiemelkedően jó volt a betétnövekedés Szentesen, Csongrádon, Tömörkényen, elfogadható az igazgatóság szerint Szegváron, Derekegyházán, Csanyteleken visszaesés következett be. Éves szinten 34%-os betétnövekedést értek el.

A kölcsönfolyósítási forgalom megközelítette a 63 millió forintot. Azért lett ilyen magas, mert a hitelkeret kedvezően alakult. 13,4 millió forinttal több hitel állt rendelkezésre. Az év utolsó két hónapja kivételével a tagsági igényeket teljesíteni tudták. 159 db kölcsönt adtak ki fűtéskorszerűsítésre (ez időben történt a gázbekötés a magánházakba), 14 db-ot új lakás építésére. A kölcsön kamatlábak két esetben is emelkedtek: május 15-én és november 2-án az építési hiteleket kivéve. Ennek ellenére a kölcsönállomány megduplázódott. A kiegészítő tevékenységekből 138,1 millió forintot forgalmaztak, a bázishoz viszonyítva 15,4%-os volt az emelkedés.

A lakossági betétek gyűjtésének lehetőségét megkapták a bankok is, ami jelentősen élezte a versenyhelyzetet. Igazi konkurenciát a nyolcvanas évek végén csak a Postabank jelentett, azért mert a postahivatalok is ott vannak valamennyi településen csakúgy, mint a takarékszövetkezetek. Azonban a tagokkal való kapcsolat és a tradíció óriási helyzeti előnyt biztosított a „falu bankjának”. A szigorodó közgazdasági feltételek és a pénzkereslet (a pénzpiaci versenyben) viszonyai között a működő tőke szerepe megnőtt. Ezt érzékelte az igazgatóság és a taktikáját ezeket figyelembe véve alakította ki. A működő tőke hasznosítása mellett a vállalkozásokba való befektetéseket is szorgalmazták a tőkeáramlás gyorsítása érdekében.

A fejlesztési programokat minden évben megvalósították a kilencvenes évek elején. Az üzlethálózat korszerűsödött, a technikai felszereltség színvonala javult. A számítógépes adatfeldolgozás még nem valósult meg, a SZÖVOSZ részéről túl lassú és vontatott volt a kezdeményezés.

A tömörkényi üzletház megépítésével minden egység saját tulajdonú üzletházzal fog rendelkezni, biztosítva a korszerű kiszolgálási színvonalat. A tervek szerint a MESZÖV elnökségének azon határozatát is végre akarják hajtani:

„1990-ig minden községben működjön takarékszövetkezeti egység.”

Ezért úgy tervezték, 1990-ben Felgyőn és Bokroson nyitnak új egységeket.

1987-ben a béreket bruttósították. (43) Ennek felülvizsgálatára célvizsgálatot kértek a MESZÖV Ellenőrzési Irodától, akik ezt megelőzően már általános ellenőrzést tartottak a takarékszövetkezetnél. Megvizsgálták a betétgyűjtési tevékenység színvonalát, a hitelpolitikai irányelvek és előírások betartását, az eredményekre ható tényezők alakulását. Említésre méltó hibát nem tártak fel, a számviteli rend is megfelelő volt. A felügyelő bizottság ellenőrzései is folyamatosak és tervszerűek voltak, az üléseiket rendszeresen tartották.

1987-től kirendeltségként működött a szegvári központi egység. Ennélfogva intéző bizottságot kellett létrehozni, amit a részközgyűlés választott meg Szegváron. Az intéző bizottság elnöke: Vigh Kálmánné kirendeltségvezető, tagok: Bárány István és Kovács Lajos.

Az 1989. évi küldöttgyűlés a szövetkezet elnökének előterjesztése alapján jóváhagyólag tudomásul vette az 1988. évben megvalósult beruházásokat: vásároltak 3 db ROBOTRON 1355-ös könyvelőgépet (232 E Ft), DACIA 1310 üzemi személygépkocsit (121.200 Ft), számítógépet és kiírót (1.986.400 Ft).

A részközgyűléseket, tagértekezleteket ebben az időszakban nagy érdeklődés kísérte. A művelődési és ifjúsági házak mindig megteltek. Szentesen az Ifjúsági Ház nagytermét kinőtték, sőt a 600 főt befogadó Tóth József Színházterem is megtelt. Ezekre a gyűlésekre kulturális és szórakoztató műsorokat is szervezett az igazgatóság. Szegváron, Derekegyházán néptánccsoport lépett fel, Szentesen, Csongrádon a szentesi Horváth Mihály Gimnázium színjátszó csoportja adott műsort. Csanyteleken, Tömörkényen szegedi művészek szórakoztatták a megjelent tagokat.

A tisztségviselők kirándulással egybekötött tapasztalatcseréje is jól szolgálta a tagi kapcsolatok elmélyítését, egymás megismerését. Az iskolai takarékszövetkezeti csoport önállóan szervezett sportversenyeket éveken keresztül. Helyi szervezésű sportversenyek voltak a „Méhecske kupák”, melyek a működési terület kispályás labdarúgócsapatait versenyeztette. A családi tekeversenyeket ugyancsak nagy érdeklődés kísérte. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a szegvári tömegsport kezdeményezőjeként szerepelt a takarékszövetkezet. A MESZÖV, SZÖVOSZ KUPA versenyein is rendszeresen részt vettek a takarékszövetkezet csapatai horgászatból, labdarúgásból, tekéből és lövészetből.

A takarékszövetkezet eredményei a nyolcvanas évek végén:

Betétállomány
(ezer Ft)
1987.
Betétállomány
(ezer Ft)
1988.
Betétállomány
(ezer Ft)
1989.
Kölcsönfolyósítás
(ezer Ft)
1987.
Kölcsönfolyósítás
(ezer Ft)
1988.
Kölcsönfolyósítás
(ezer Ft)
1989.
Szegvár79.58589.462112.53517.65427.40441.950
Szentes27.34937.07566.1269.82618.50770.128
Csongrád25.47236.37084.69910.45720.62151.779
Derekegyház7.4899.28913.5162.8263.3385.558
Csanytelek25.32633.35951.2663.4145.5949.200
Tömörkény5.5518.31017.1282.5924.7948.138
Összesen:170.772213.865345.27046.76980.258186.753

A nyereség alakulása:

  • 1987:    4.187.000 Ft
  • 1988:    11.342.000 Ft
  • 1989:    16.860.000 Ft

1989 volt a második reformév. Sok bizonytalansággal indult. Amiben biztosak voltak induláskor: az állami támogatások csökkennek, a költségterhek nőnek, a kamat és adójának terhei nőnek, nőnek a bérköltségek és közterhek, a felújítások és korszerűsítések kiadásai, az infláció felgyorsul, éleződik a pénz piaci verseny.

Ez az év volt a választási ciklus utolsó éve. Érdemes megnézni, milyen változáson ment keresztül a takarékszövetkezet gazdálkodása az 1984-től 1989-ig terjedő időszakban a főbb mutatókat összehasonlítva.

1984.1989.Bázishoz %-a
Betétállomány (millió Ft )                                         77,9239,8307,8%
Részjegy, célrészjegy áll.1,1105,99.627.3%
Betét+ részjegy + célrészjegy79,0345,7437,6%
Kölcsön folyósítás (millió Ft)11,4187,11.685,6%
Kölcsön állomány (millió Ft)6,2186,73.011,3%
Taglétszám/fő46268504183.8%
Egy tagra  jutó részjegy ért.230,012.424.05401,7%
Mérleg szerinti nyereség0.516,93.380%
Bérhatékonyság Ft/fő96,01.187,04361.5%
Keresetszint ezer Ft/év42,3149,0352,24
Szövetkezeti vagyon /millió Ft2,515,8632,09/6
Értékpontok száma156,01.588,01.017,0%
A szövetkezet besorolásaIII. kategóriaII. kategória 

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató