A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtized emlékei” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.
Írta: Kovács Lajos.
7. rész
A szavazás után Csatordai Mihály rövid székfoglaló beszéddel megköszönte a párt, a tanács és a MESZÖV megelőlegezett bizalmát, hogy jelölték erre a beosztásra.
„Ígéretet nem teszek, igyekszem jól dolgozni és majd a tagság dönti el, hogy jól dolgozom-e. Kérem a küldöttek támogatását és türelmét.”
A választás után, alighogy elfoglalta az új elnök az „elnöki széket”, a gyorsabb és rugalmasabb ügymenet érdekében kellett döntést hoznia a küldöttgyűlésnek. A elnöknek megadta a kölcsön-engedélyezési jogot az ügyrendben meghatározott legmagasabb összeghatárig, valamennyi kölcsönfajta esetére. Ugyancsak megkapta ezt a jogot Papp Lajos csanyteleki betétgyűjtő pénztárvezető 10.000 Ft összeghatárig, áruhitel esetében összeghatárra tekintet nélkül, a kirendeltség megnyitása után. Ezáltal gyorsabbá vált a kölcsönigénylés, rövidebb idő alatt jutott a tag hitelhez, mivel nem kellett megvárni a következő igazgatósági ülést. A hónap bármelyik napján megtörténhetett a kölcsönkérelem elbírálása, ezután a kifizetés.
Úgy tűnik, nagyobb lett a kockázat a kölcsönkihelyezésnél. Azonban a gyorsabb ügymenet megérte a kockázatot, mivel több hitelt tudtak adni az igénylőknek egy hónapon belül, ezáltal nőtt a bevétel is. Nem is volt igazi kockázat, mivel az elnököt segítette az egész apparátus, sőt a „bizonytalanabb kölcsön igénylő személy” esetén a igazgatóság tagjainak véleményét is kikérhette. Mivel igencsak összetorlódtak a tennivalók, a küldöttgyűlés, a választás előkészítése sok időt elvett az „érdemi munkától”, március 29-én összevont vezetőségi ülést tartottak, melyen részt vettek az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai. (34) Legelőször a derekegyházi kirendeltség munkájáról tárgyaltak, mivel az 1982. év végi adatokból megállapítható volt, hogy kiadásaik meghaladták bevételeiket. A veszteség elérte a 70 ezer forintot. Saját alapja nem volt elég a kompenzáláshoz és a kölcsönfolyósításhoz. Alacsony volt az egy dolgozóra eső forgalom. A leterheltség csak 42%-os, így lehetőség lenne egyéb szolgáltató tevékenység végzésére. Szirbik Lászlóné kirendeltségvezető szerint
„mivel alig fél éve használják az új üzletházat, nem szabadna messzemenő következtetéseket levonni a működésről. Mindig a betétgyűjtéssel volt a baj Derekegyházán.”
Az intézőbizottsággal mindent megtettek a kifizetések elnyerésére, de sikertelen volt a próbálkozásuk. Csatordai Mihály úr nem nyilvánított véleményt, mivel nem ismerte a helyzetet, megígérte, felveszi a kapcsolatot az ottani párt- és tanácsvezetéssel. Amit április második felében teljesített is.
A csanyteleki betétgyűjtő pénztár jól működött, mióta Papp Lajos a vezető. Évente 1-1,5 millió forint a betétnövekedés, melynek 17%-a takaréklevél. Működése során bevételeiből fedezni tudta kiadásait. A hitelfolyósítás helybeni megvalósítása (addig Szegváron történt a hitelfolyósítás) és az egy dolgozóra jutó magas forgalom indokolta még egy dolgozó beállítását, valamint a betétgyűjtő pénztár kirendeltség szintre való emelését. Tulajdonképpen azzal az alapvető céllal határozta el a kirendeltség nyitását az igazgatóság, hogy az ügyfelek részére a hitelfolyósítás ne Szegváron történjék, hanem helyben. Az igazgatóság áprilisi ülésén május 2-ában határozta meg a kirendeltség nyitását; kirendeltségvezetőnek Papp Lajost választotta, a pénztáros Tóthné Koncz Erzsébet lett.
Tömörkény egy betétgyűjtő pénztárt, Felgyő egy szervezőt kapott ekkor. A takarékszövetkezetben 16-an dolgoztak. Mindenki rendelkezett az előírt iskolai végzettséggel, tudtuk meg a május 24-i igazgatósági ülésen, melyen az Ifjúsági Törvény megvalósítása volt a napirend. Ezzel a témával foglalkozott minden munkahely ebben az időben szerte a megyében. Természetesen csak beszélgetési szintig jutottak el mindenhol, mivel a megállapított hiányosságok megszüntetéséhez nem volt anyagi erő. Alapvető hiányosság az ifjúság oktatásában és sportéletének fejlődésében, az egészséges életmódra nevelésében volt. Az oktatást még mindig az úgynevezett „költségvetési maradékelv” alapján finanszírozták, vagyis a költségvetés készítésénél először kielégítették a többi ágazatot (egészségügy, honvédelem stb.), ami megmaradt, az lett az oktatásé, sőt a sporté.
Április 7. és május 2. közötti időben a PM Ellenőrzési Főigazgatóság ellenőrzést tartott. Jegyzőkönyv felvételére nem került sor, mert olyan hibákat nem találtak, ami indokolta volna a jegyzőkönyvezést. Csak alaki és formai hibákat tudtak feltárni. Ezen az ülésen vitatta meg az igazgatóság a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Tűzvédelmi Szabályzatot is.
A derekegyházi kirendeltség megállapodást kötött a Derekegyházi Állami Gazdasággal a bérhizlalások kifizetésére. Ezt azért jegyeztem le – bár nem jelentős esemény -, mert hosszú évek óta ez az első esemény ezen a területen. A takarékszövetkezet vezetői személyesen jártak el, valószínű ezért sikerült megszerezni a munkát.
A kirendeltség területén nagy átszervezést hajtottak végre a forgalomnövekedés érdekében. Összehívták a küldötteket és az intéző bizottságot is. A község vezetőitől is kérték a segítő támogatást. Szórólapokat készítettek és terjesztették a területen, rajtuk a betétgyűjtést, a részjegy-kiegészítést szorgalmazták. A várt eredményt nem érték el a nyár folyamán. Felmerült a kirendeltség megszüntetése, betétgyűjtő pénztárrá való visszaminősítése. Abban, hogy nem javult a tevékenysége a kirendeltségnek már öt éve, a dolgozók is hibásak voltak az igazgatóság szerint.
Csanyteleken szépen beindultak a „dolgok” nyár közepére. Éppen ezért a tagfelvételt az intéző bizottságra bízta az igazgatóság a tömörkényi és felgyői jelentkezők esetében. A működési területet ugyancsak a csanyteleki kirendeltség hatáskörébe utalták. Kölcsönfolyósítást 10.000 Ft-ig végeztek.
A központi (szegvári) üzletház gázfűtésre való átállása megkezdődött. Megrendeltek egy tervdokumentációt. A munkát a Puskin TSZ és a költségvetési brigád fogja végezni. Az elkészült Szervezeti és Működési Szabályzatnak hét belső melléklete volt: munkaszerződés minta, jutalék felhasználás, munkarend szabályzat, jutalmazási alap képzés és felhasználás szabályzata, jóléti és kulturális alap képzés és felhasználás.
Szeptember l-től vezetik a MERKUR számlát, bevezették az autóvásárlási takarékosságot. A betétnövekedés az év második felében kedvezőtlenül alakult az egész területen, bár a kirendeltségeknél némi növekedés volt, de az nem egyenlítette ki a központnál jelentkező csökkenést.
A betétcsökkenést azzal magyarázták, hogy a termelőknek nem fizette ki a felvásárló a fűszerpaprika árát. Ez valóban így volt, aminek következtében megnőtt a hitelek összege, majd később, amikor a termelők megkapták pénzt, az 1983-as évet 6%-os betétállomány növekedéssel zárta a takarékszövetkezet.
Szegváron ebben az évben az ÁFÉSZ célrészjegy kibocsátása miatt nagy betétkiáramlás jött létre. Közel 3 millió forintot vett ki a lakosság. A takarékszövetkezet nem tudott versenyezni a célrészjegy kamataival, kamatkondíciója miatt.
1984 elején értékelték az előző évet. Kiderült, nem is volt olyan rossz, mint amire számítottak. Legjobban növekedett a takaréklevél-betét és az ifjúsági betét. A kölcsönfolyósítás 620 ezer forinttal volt több a bázisnál. A személyi kölcsön forgási sebessége lett a legjobb. A megbízásos tevékenység forgalma is nőtt. Egyértelműnek látszott – 1984-ben – viszont az emberek életszínvonalának a csökkenése, melyre a betétek általános csökkenéséből lehet következtetni. Végeredményben nőtt a betétállomány, de jóval kisebb mértékben az előző évekhez viszonyítva.
Március 15-én megnyitották a tömörkényi betétgyűjtő pénztárt napi 4 órás „üzemeléssel”. Az ügyfélszolgálat 1984. április 2-án indult.
Tervbe vette az igazgatóság Szentes város bevonását a működési területbe. Az év közepén meg is kezdték a tagszervezést a Kontaktánál, Vízműnél, Barneválnál, ÁFÉSZ-nél, Felszabadulás Tsz-nél, Városi Kórháznál, Városi Tanácsnál, és még lehetne sorolni a kisebb létszámú munkahelyeket, melyeket felkerestek a szervezők.
Az elnök javaslata alapján a szakszervezeti bizalmi hálózatot használták fel. A „pártvonal” nem támogatta a takarékszövetkezet terjeszkedését, míg a városi tanács hivatalai igen. Jó munkát végeztek a tagszervezők, mert őszre 1072 tagot sikerült toborozni. A befizetett részjegy értéke 321.600 Ft lett. A létszám meghaladta a rendeletben előírtakat, ezért a PM Titkárság a 2738/1984. számú Működési Bizonyítvány kiadásával engedélyezte Szentes városra történő jogszabályszerű terjeszkedést 1984. december 19-én kelt levelében.(35) Az üzlethelyiséget a volt Hírlap helyén alakították ki a Kossuth téren. Az 1984. december 27-én tartott igazgatósági ülésen döntöttek arról, hogy 1985. február 1-jén nyitják meg az ügyfeleknek a kirendeltséget, addig be tudják rendezni, elkészül a pultberendezés is. Kirendeltség vezetőnek négyen jelentkeztek, hárman szóban, egy személy pedig írásban adott be pályázatot. Az igazgatóság egyhangú szavazattal Kékesi Szabolcsnét (Szentes, Klauzál u. 10. szám) választotta meg kirendeltség vezetőnek 1985. február 1-jétől, 3800 Ft havi fizetéssel.
A kirendeltségek közül most a derekegyházinál volt fejlődés. Megmozdult az eddigi stagnáló betétállomány-növekedés. Csanyteleken a megnövekedett feladat visszaesést eredményezett a teljesítményben. A kölcsönelbírálás hiányosságai miatt sok lett a hátralékos, ezért elmarasztalták Papp Lajos kirendeltségvezetőt, ugyanakkor a félműszakos nyitva tartásról egész műszakosra tértek át. Ebben az évben kezdték el a 100 ezer forint feletti kölcsönök folyósítását lakóingatlan-vásárláshoz. Ezzel is bővült a pénzintézeti szolgáltatás. Ezen kívül sikerült meghonosítani az átutalási számlavezetést is.
Az igazgatóság jól ismerte a reklám-propaganda szerepét, ezért nem tekintette felesleges kiadásnak az erre a célra felhasznált pénzt. Reklámhordozó tárgyakat készíttettek (reklámszatyrok, tasakok, igazolvány tartók, kártyanaptárak, falinaptárak stb.) tv-ben, rádióban, újságokban hirdettek, illetve hozzájárultak – 30 ezer forinttal- a központi hirdetésekhez. Az év második felében a tervezett reklámköltséget elköltötték.
A nehezedő gazdasági helyzet megkívánta a minél pontosabb információt, ezért minden negyedév végén értékelték az elért eredményt. A betétgyűjtést, hitelnyújtást, a szolgáltatások jövedelmezőségét, a gazdálkodás hatékonyságát vizsgálták. Ezáltal mindig „naprakész mutatók” álltak a dolgozók rendelkezésére, amikből tendenciákat tudtak megállapítani, amikből következtetni lehetett, milyen lesz az év hátralévő időszakának eredménye, mely területen kell hatékonyabban dolgozni. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a társadalombiztosítási járulékot 30%-ról 40%-ra emelték, mely valamennyi gazdasági egységet sújtott, így a takarékszövetkezetet is.
Az új elnök munkába lépésének már az első időszakában életre kelt a sportélet. Az elnök személye, példamutatása ebben is nagy jelentőségűnek mutatkozott. Beneveztek a SZÖVOSZ Kupa megyei versenyeire lövészetből, kispályás labdarúgásból (3. helyezettek lettek 1984-ben). Az iskolai sportcsarnok felépítése után rendszeresen írtak ki bajnokságokat ebből a sportágból.
A nyolcvanas évek közepe és második fele a politikai aktivizálódás és a gazdasági fejlődés, egy bizonyos lassú fejlődés időszaka volt. Inkább stagnálás ez, a pártkongresszus szerinti fejlődés. A politikai aktiválást a XIII. pártkongresszus határozatainak a megismertetése, a végrehajtás elkezdése váltotta ki. A pártkongresszus határozatai bizonyos realitást tartalmaztak demagógiájuk közepette. Ráirányították a figyelmet a „szövetkezeti demokráciára”, annak élő voltára, mint a „szocialista demokrácia” alkotóelemére. Kiemelték a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását, a differenciált bérezés bevezetésének fontosságát.
Egyik nagy téma sem volt új a takarékszövetkezetnél. A szövetkezeti demokrácia megvalósítása élő- és állandó követelményként szerepelt a megalakulás óta. Az igazgatóság, akkori szóhasználattal élve: „mindent megtett érdekében”, legyen az tartalmi vagy formai vonatkozás.
Mindig arra törekedtek: a szövetkezet tagja érezze, van beleszólása a takarékszövetkezet életébe. Ezért minden demokratikus fórumon – legyen az közgyűlés, küldöttgyűlés, igazgatósági ülés, felügyelő bizottsági ülés, dolgozók gyűlése, intéző bizottsági ülés – számítottak a résztvevők véleményére, tisztelettel kezelték a. hozzászólásokat. A vezetési gyakorlatban alapelemmé vált a szövetkezeti demokrácia megléte. A tagsággal tudatosították, miként lehet részese a célkitűzések megvalósításának, az operatív ügyek intézésének, személyes és anyagi közreműködéssel.
Az anyagi ösztönzési és érdekeltségi rendszer létrehozása sem volt új, hiszen a nyolcvanas évek elején, sőt azt megelőzően már alkalmazták a céljutalmakat, célprémiumokat. Arra is törekedtek:
„… hogy a dolgozók bérdifferenciái a végzett munka különbözőségét fejezzék ki.”
A differenciált bérezésről az anyagi érdekeltség bevezetésének tapasztalatairól Csatordai Mihály elnök úr készített elemzést az 1985 november 26-i igazgatósági ülésre. Néhány megállapítását a jegyzőkönyvben olvashatjuk:
„A fő célkitűzések megvalósítását jól szolgálta, amit a forgalom- és a betétnövekedés bizonyít.
– Ösztönzőleg hatott a tervek túlteljesítésére (Szentes, Csanytelek).
– A megnövekedett forgalom maradéktalan ellátásában a dolgozók érdekeltekké váltak.
– A többletmunka anyagi megbecsülése érvényre jut. A dolgozók gondolkodására, szemléletük formálására kedvezően hat. Az egyéni érdeken keresztül erősödik a szövetkezeti érdek megvalósulása.
– A szövetkezeti célok az egyéni érdekeltséggel folyamatosan a figyelem középpontjába kerülnek.
– A célfeladatok egyszerűségük miatt az egységeknél folyamatosan értékelhetők, kiszámíthatók, ami nem lényegtelen.
– Sikerült megvalósítani, hogy aki többet tett a szövetkezeti célok megvalósításáért, többet is kapott.” (36)
A bérhelyzetet évente több alkalommal is vizsgálta az igazgatóság. Ennek folytán karbantartott bérrel rendelkeztek a takarékszövetkezet dolgozói a települések többi dolgozóihoz viszonyítva.
Bérfejlesztésekre év elején és a második félévben, október elsejétől került sor. Bérmegtakarításból év végén a célfeladatok időarányos jutalmát osztották ki (igazgatóság értékelése alapján). (37) Év elején az előző évi céljutalom és az igazgatósági jutalom került kifizetésre 1985-ben.
A XIII. pártkongresszust követő jogszabály-változások új lehetőséget teremtettek a takarékszövetkezetek fejlődéséhez. Január 1-jével lehetővé tették az államilag támogatott, lakásépítés, lakásvásárlás hitelezési támogatását az OTP-vel azonos feltételek mellett. Ugyancsak lehetővé tették a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmazását, állami építési telkek tartós használatba adását, nem állami tulajdonban lévő lakóingatlanok adásvételének hitelezésébe történő bekapcsolódást is.
A lakosság hamar megismerte az előzőekben rejlő lehetőséget. Nem a szentesi, mindszenti OTP-be ment építési, ingatlanvásárlási hitelért, hanem „itthon intézte el kölcsön ügyeit”. Az igazgatóság mindegyik ülésén foglalkozott építési hitelek, nagyobb összegű hitelkérelmek bírálatával. Például: 1985. július 30-ig 779.740 Ft-ot folyósítottak.
Az 1985. február 18-tól működő szentesi kirendeltségen a szegvári Bárány Lászlóné és Nagy Mihályné végezte a munkát és az új kirendeltségi dolgozók betanítását. Igen rövid idő alatt megtörtént a betanítás. Áprilisban már 1.416.000 Ft-ot, májusban pedig 351.000 Ft hitelt folyósítottak. Nem minden igényt tudtak kielégíteni, mivel csak annyi hitelt adhattak, amennyi törlesztés befolyt. Betétállományuk május 22-én már 1.912.000 Ft volt.
A lakosság kölcsönigénylése igen élénk ebben az időben. Április 30-ig teljesítették az éves hitelezési terv 52%-át. A kölcsönkeret kihasználás 126,6%-os az első negyedév végére. A keret túllépése május 23-án már 2.974.000 Ft a működési területen.
A júniusi igazgatósági ülésen elkészült a középtávú fejlesztési terv. Ebben első helyen szerepelt: Csongrád városban kirendeltség nyitása 1986-ban. Csanytelekre üzletház építést terveztek, Derekegyházára fűtés-korszerűsítést.
Gondoltak a technikai felszereltség korszerűsítésére. A könyvelés technikai műveleteinek a korszerűsítésére ROBOTRON gépek beszerzését, majd 1989-90-es években már a számítógépes könyvelést, adatfeldolgozást tervezték bevezetni. A tervezés szükségességét – legyen az taktikai, középtávú, stratégiai terv – vallotta az igazgatóság, maga az elnök is.
A beruházások fedezésére 7 millió Ft részjegyet kellett szervezni, a betétállománynak évi 10%-kal kellett növekedni (5 év múlva 50%-os növekedés!). A kölcsönfolyósítást 16.896.000 Ft-tal tervezték növelni.
Az ötéves fejlesztési terv megvalósításához már 1985-ben hozzákezdtek, mikor is az év végén megvették 2,2 millió forintért a csongrádi üzletházhoz az ingatlant. A csongrádi kirendeltség megnyitásához 2,5-3 főt terveztek, mivel ők végeznék a csanyteleki és tömörkényi forgalom könyvelését, ugyanis akkor már egyre inkább látható volt, hogy a központi (szegvári) egység dolgozói többletterhet vállaltak magukra a kirendeltségek javára, ők végezték a teljes könyvelést. Míg a központban emiatt túlterheltség adódott, a kirendeltségeknél szabad kapacitás volt tapasztalható.
„A felelősség ilyenfajta, a központba való koncentrálása a kirendeltségek önállóságának rovására ment.”
– olvashatjuk az 1985. november 26-i igazgatósági ülés jegyzőkönyvében Csatordai elnök úr indoklását. Az igazgatóság eldöntötte, a kirendeltségeken be kell vezetni az önálló könyvelést. Szentesen 1985. december 1-től ASCOTA géppel be is indult.
A működési terület lakóinak száma: 51.196 fő (ha Csongrád belép, 73.413 fő lesz). A taglétszám 4.993 fő. Szegváron 1.960 fő, Derekegyházán 646 fő, Csanyteleken 925 fő, Tömörkényen 258 fő, Szentesen 1.204 fő a nyilvántartott taglétszám. A részjegyalap: 3.375.000 Ft, egy tagra 676 Ft jutott. A betétállomány 1985. év végén: 93.557.000 Ft, az előző évhez viszonyítva 15.652.000 Ft-tal nőtt.
Részletezve is érdemes megnézni:
- Szegvári betétállomány: 66.146.000 Ft, a növekedés: 3.882.000 Ft – 6,2%
- Derekegyházi betétállomány: 4.947. 000 Ft, a növekedés: 1.152.000 Ft – 30,4%
- Csanyteleki betétállomány: 16.750.000 Ft, a növekedés: 5.243.000 Ft – 45,6%
- Szentesi betétállomány: 4.167. 000 Ft, a növekedés: (most alakult)
- Tömörkényi betétállomány: 1.547.000 Ft, a növekedés: 1.208.000 Ft – 78%
- A nyereség: 2.200.000 Ft, a hitelforgalom a 30 millió forintot is meghaladta.
Néhány személyi változás történt az év folyamán. Magyar Kálmánné felmondott, helyébe Dózsáné Mindszenti Katalint vették fel, valamint Pillár Józsefnét 4 órásra a szentesi kirendeltséghez. Csanyteleken Kecskeméti Istvánné lett a pénztáros. Jó munkájáért Miskolczi Lajosné „Kiváló dolgozó” kitüntetést kapott.
Az 1985-öt követő években a takarékszövetkezet eredményei „dinamikusan emelkedtek” – ahogy Csatordai Mihály elnök megfogalmazta. Nagy szükség is volt erre, mivel a fejlesztési terv megvalósításának ez volt az egyedüli alapja. Támogatást nem kaptak az államtól, a MESZÖV-től igényelhető viszont elenyésző volt a fejlesztések volumenéhez viszonyítva.
A csongrádi terjeszkedés lehetősége megteremtődött. (38) 1986. május 15-én megnyílt a kirendeltség. Vezetője Kókai Istvánné lett (Csongrád, Dózsa Gy. tér 5.) 4000 Ft-os bérrel. Sebők Viktóriát (Csongrád, Föveny u. 27.) pénztárosnak vették fel, 3600 Ft-os fizetéssel. A kirendeltség megnyitását nagyon várták a csongrádi lakosok, amit kellőképpen szemléltet: egy hetes működés alatt a betétállomány 411 ezer forintra nőtt a részjegy állomány pedig 385 ezer forintra.
A kirendeltség az ingatlan árával, berendezéssel, rekonstrukciós költséggel együtt 2.970.000 forintba került. 1986. augusztus végére a betétnövekedés üteme a vártnál nagyobb lett, a kölcsönfolyósítás a kerethiány miatt enyhén szólva kedvezőtlen. A kölcsönigénylők száma úgy megnőtt Csongrádon, hogy előjegyzést kellett vezetni. A gáz bevezetési munkákhoz és a mezőgazdasági termeléshez kellett a hitel. Az igények feszültségmentes kielégítésére nem sok kilátás volt, mivel a kölcsönkeretet nem lehetett túllépni. A megnövekedett forgalom kiszolgálására 1986. szeptember 1-jétől Kulman Zsuzsannát alkalmazta az igazgatóság (Csongrád-Bokros, Tanya 1493.) 2900 Ft alapbérrel. A tömörkényi üzlethelyiség felújítását is befejezték ebben az évben. Csanyteleken némi huzavona után kezdhettek hozzá – az év végén – a kirendeltség üzletházának az építéséhez, mivel a helyi tanács az ingatlantulajdon átvezetését valamilyen oknál fogva lassan végezte. Az építési engedélyt 1986 végén kapta meg a takarékszövetkezet. Derekegyházán bevezették a gázfűtést a kirendeltség üzletházába, ezzel is korszerűsödött, kényelmesebbé vált a dolgozók munkakörülménye.
Az információ-áramlás felgyorsítására bevezették a telefont a csongrádi és a derekegyházi kirendeltségek üzletházaiba. Igaz, még kézikapcsolású telefonközpontok működtek Tömörkényen, Szegváron, Csanyteleken, Derekegyházán, de így is sokat jelentett a levelezéshez képest. Az igazgatóságnak, felügyelő bizottságnak és az „elsőszámú vezetésnek” nagyon megnőtt a munkája a „terület bekapcsolása” után. Ennek ellenére a választott vezetőségek működésére nagy gondot fordítottak. A kirendeltségek működését megfelelő technikai berendezések vásárlásával segítették. Két darab Robotron könyvelőgépet vásároltak az ügyvitel tipizálására. Fejlesztették a szegvári személyi állomány létszámát is. Alkalmazták Nagy Mónikát (Szegvár, Kinizsi utca) 1986. október 1-jétől pénztárosnak 2600 Ft alapbérrel (közgazdasági szakközépiskolai érettségije, gazdálkodási ágazaton vállalati tervező és statisztikus szakképesítése van.) Történelmi jelentőségű időszak fejeződött be és egyúttal kezdődött el a takarékszövetkezet életében 1986 közepén: a betétállomány meghaladta a 100 millió forintot, melyhez a megalakulástól kezdve 29 év kellett. 1986 év végén a következőképpen alakult a betétállomány:
- Szegváron: 74.747 E Ft (5.839 lakos)
- Derekegyházán: 6.070 E Ft (2.221 lakos)
- Csanyteleken: 21.923 E Ft (3.572 lakos)
- Szentesen: 12.502 E Ft (35.317 lakos)
- Tömörkényen: 2.568 E Ft (2.577 lakos)
- Csongrádon: 9.684 E Ft (22.217 lakos)
- Összesen: 127.494 E Ft (71.743 lakos)
A betétállomány további növelése érdekében betétnövelési akciót indítottak. Minden 30 ezer forint betét után egy sorsjegyet kapott a betéttulajdonos. Fődíjként színes televíziót, automata mosógépet, MZ motorkerékpárt sorsoltak ki több, mint száz egyéb nyereménnyel együtt 1986. november 22-én közjegyző jelenlétében. Az akció sikeres volt, mivel
„…sokan csak azért tettek be pénzt betétkönyvükbe, hogy az ott lévő összeg kiegészüljön 30 ezer forintra, és kaphassanak sorsjegyet.”
(Gránicz Mihályné véleménye az akció értékelésekor.)
A reklám-propaganda költség igencsak megnövekedett. Összesen 414 ezer forintra duzzadt az akció miatt, melyből 44 ezer Ft-ot az országos takarékszövetkezeti reklámok hozzájárulásaként fizettek.
1986. Takarékossági Világnapja alkalmából megalakult az iskolai takarékszövetkezeti csoport. November 1-jétől kezdett működni Orvos Jenő tanár vezetésével. A taglétszám 49 fő volt, a betétállomány 34.700 Ft, néhány héttel a megalakulás után.
A szövetkezet dolgozói létszáma 24 fő lett év végére. 17-en rendelkeztek megfelelő szakmai képzettséggel.
„…A II. kategóriás takarékszövetkezetnek figyelemmel kell lennie a végzettségi előírásokra, amit a jogszabályok megfogalmaztak.” (39)
A lakosság megnövekedett „hitelfelvételi kedvét” a kedvezményes kamatozású építési kölcsönök bevezetésével tovább fokozták. Minden igazgatósági ülésen több hosszú lejáratú építési kölcsön igényt bíráltak el. Ezzel is segítve a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét.
A Fogyasztási Szövetkezetek X. kongresszusát is „megcsapta” a változás szele. Határozataiban, irányelveiben a vállalkozói szféra, a kisegítő gazdaságok, a gazdasági szervezetek, társulások, gazdasági munka-közösségek támogatását, pénzügyei intézését, felkarolását szorgalmazta. Ez az új szellem szélesebb körű, magas színvonalú munkát igényelt a takarékszövetkezetektől. A tagság cselekvőképességének „fokozását”, az önkormányzatának korszerűsítését irányelvként jelölte meg a kongresszus. Sőt megadta a lehetőséget a többes jelölésre a szövetkezet vezető szerveinek, vezetőinek megválasztásakor. A tagsági érdekeltségi alap év végére az 1986-os képzéssel együtt 748.786 Ft-ra nőtt. Ebből jutalmazásra 150 ezer Ft-ot fordítottak. Küldöttgyűlésre: 40 ezer Ft-ot, részközgyűlésekre: 30 ezer Ft-ot. Idős, hátrányos helyzetű tagok segítésére: 40 ezer forintot, újszülöttek ajándékozására (január 1., október 1.) 10 ezer forintot, tisztségviselők kirándulására 60 ezer Ft-ot, tagok munkájának elismerésére: 20 ezer Ft-ot, sportrendezvények támogatására: 30 ezer forintot, iskolaszövetkezet támogatására: 10 ezer Ft-ot, tagi propagandára 50 ezer forintot, nőnapi ajándékozásra 20 ezer forintot fordítottak.
A tagsági érdekeltségi alap felhasználásában újként szerepelt az idős, hátrányos helyzetű tagok segítése, mely több éven keresztül folyt a tagság megelégedésére, csakúgy, mint a három vagy többgyermekes családoknak iskolakezdésre a támogatás.
A tisztségviselők kirándulására fordított összeg is ebben az évben jelent meg először. Az ötletet Csatordai elnök úr „hozta” az AFÉSZ-től, ahol már évek óta rendszeresen elvitték a tisztségviselőket „tapasztalatcsere kirándulásra” az ország különböző tájaira. A takarékszövetkezetnél való bevezetése igazán jó elképzelésnek bizonyult, hiszen az ország más részén működő takarékszövetkezet meglátogatásával új ismeretet, tapasztalatot szerezhettek a tisztségviselők, ugyanakkor megismerhették egymást, elmélyült a közösségi szellem, az együvé tartozás érzése.
Mindez növelhette az itthoni munka eredményességét. A célok megvalósítását jól szolgálta ez is, valamint a már hagyományossá vált anyagi ösztönzési rendszer is.
A dolgozók jól érezték magukat munkahelyeiken. Ez megmutatkozott a teljesítményükön. 1986 végén a saját betétállomány 111.310.608 Ft-ra nőtt. A kölcsönállomány 23.765.335 Ft lett, a nyereség: 3.400.000 Ft. A dolgozók keresetszintje 14,5%-kal emelkedett. A részjegyalap 6.689.000 Ft, egy tagra 1.202 Ft jutott. A taglétszám 5.567 főre alakult. (40)
