2022. augusztus 18-án 16 órakor volt a „Szegvári képek – 100 szegvári fotó” című, második önálló fotókiállításom megnyitója, a szegvári Károlyi-kastélyban. Az első, „Örök pillanatok” című fotókiállításom megnyitója percre pontosan 15 évvel ezelőtt volt, így már éppen ideje volt annak, hogy megmutassam az eltelt idő óta készült képeimet.
A kimerevített idő varázsát már gyermekkoromban felismertem, de igazán aktívan 2002. óta fotózom digitális fényképezőgéppel. Az analóg technikát sem felejtettem el, a mai napig is szívesen fotózom negatívra, diára, szeretem a kontrasztos fekete-fehér fotókat. Az általam alapított és szerkesztett Szegvár Online hírportálon közel százezer szegvári fotó jelent meg szeretett szülőfalumról, Szegvárról. Úgy érzem, napról-napra egyre jobban szeretem ezt a csodálatos hobbit, s ez már egy életen át el fog kísérni.
Megtiszteltetés és egyben öröm volt számomra, hogy sokan elfogadták meghívásomat a megnyitóra. A programon Seres Antal és önkéntesei adtak elő szívemhez közel álló zeneszámokat. Szabó Tibor György, Szegvár polgármestere nyitotta meg a kiállítást, megindító gondolatait örökre a szívembe zártam.
Hatalmas élmény volt számomra barátaimtól, az ismerősöktől és ismeretlenektől kapott visszajelzések, s az a nagyfokú segítség és támogatás, amit a kiállítás kivitelezésénél kaptam. Köszönöm mindenkinek ezt az élményt, s ígérem, hogy erről soha nem megfeledkezve folytatom 20 éve elkezdett munkámat.
Purgel Zoltán
Videóalbum
Szabó Tibor György, Szegvár polgármesterének köszöntője
Kedves Vendégeink, kedves Zoli!
Nagy öröm számomra, hogy én mondhatok megnyitó beszédet ehhez a kiállításához.
Igazán megindító számomra az, hogy ilyen sokan eljöttek ebbe az impozáns kastélyba, amely kiváló helyszín arra, hogy Zoli szegvári képeit a látogatók elé tárja.
Mi már régóta ismerjük egymást.
Korábban igaz, csak felületes volt az ismeretségünk. Annak idején még jártunk hozzá a Mindszenti utcai videótékába, fényképezte a családunkat, a helyi rendezvényeken is gyakran összefutottunk. Amikor közelebbről megismertük egymást, akkor döbbentem rá, hogy Purgel Zoli egy olyan sokoldalú személyiség, aki érték, ékesség egy település életében.
Ezen a kiállításon az utóbbi 20 év szegvári fotói láthatók. 2002-től napjainkig. A 100 szegvári fotón évszakonként találjuk Szegvár értékeit, kincseit. A 25 tavaszi, 25 nyári, 25 őszi és 25 téli kép minden eleme a folytonosságot, a folyamatosságot fejezi ki, hiszen szól múltról, jelenről, és hiszem, hogy üzen a jövőnek is. Annak a jövőnek, amely az alkotásról és az alkotóról szól, úgy, hogy a múlt értékeit őrzi, dokumentálja, ápolja. Ezek a fotók nemrég megjelentek a „Szegvári képek – 100 szegvári fotó” című könyvben, amely megvásárolható itt is, és a falunapi rendezvény ideje alatt is.
Nem tudom, tudják-e a kedves látogatók, hogy Zolinak ez már a második önálló kiállítása, és hogy az első, percre pontosan 15 évvel ezelőtt volt, ugyanitt.
Nem tudom, tudják-e, hogy Zoli képei több hazai fotópályázat kiállításán szerepeltek, pár alkalommal díjazták is képeit. Az első díját Győrben vehette át, ahol az Év fotósa és az Év fotója díjat kapta, de díjazott volt már Szentesen és Szegeden is.
Nem tudom, tudják-e, hogy az egyik tiszavirágos fotó bekerült a National Geographic pályázatán a legjobb 100 magyar természetfotója közé. Zoli elmondása szerint erre a legbüszkébb.
Mi, szegváriak is büszkék vagyunk Rád, Zoli.
Az előbb említettem Zoli sokoldalúságát. Mire is gondoltam konkrétan? Ő alapította és szerkesztette, illetve szerkeszti ma is Szegvár Online hírportált, amely már 20 éves múltra tekint vissza.
Alapítója és szerkesztője a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportnak, amely olyan népszerű, hogy jelenleg több mint 8000 tagja van, és közel 100 ezer fotót tartalmaz.
A tavaly posztumusz díszpolgári címet kapott Lucz Ferenc közel száz tekercs negatív archívumát dolgozta fel, amelyen az 1970-es évektől kezdve rengeteg szegvári fotót tekinthettek meg az érdeklődők.
A szegvári eseményeken mindig találkozhatunk Zolival. Közel ötvenezer fotót készített és archivált tematikusan.
Ha megfigyeljük Zoli képeit, észrevesszük, hogy egyszerűek, fantasztikus színkombinációival ellátottak, amely elvarázsolják a közönséget. Sugárzik belőle az a szeretet, amelyet szülőfaluja, Szegvár iránt érez.
Meglátja, és megörökíti azt a pillanatot a szegvári közösség életéből, amely élvezettel tölt el bennünket egy harmonikus világban. Zoli képei megérintik az embert: egy hangulatot, egy apró részletet úgy mutat be képein keresztül, hogy aki nem látta, nem tapasztalta meg az élményt, az érzést, az is személyesen átélheti. Kiragad a valóságból egy szeletet; hogy ez a szelet melyik és mekkora, azt eldöntheti a szemlélő.
Ezek a fotók a valóságot közvetítik. Azt a valóságot, ahol élünk, ahol otthon vagyunk, ahová jó megérkezni. Szegvár kincsei kaptak itt helyet. Találunk olyan képeket, amelyek olyan különleges szemszögből mutatják meg lakhelyünk, amiket más nem venne észre.
Elmondása szerint a témáit főleg a természetből válogatja, vagy inkább a természet adja neki. Itt, Szegváron, a vizek falvában erre sok lehetőség van. Minden év nyárelején lefotózza a „Tisza virágait”, de szereti megörökíteni kis hazánk látnivalóit, érdekességeit és szépségeit. Minden évben készül kép a magyar tengerről, főleg az aranyhidas fotókat szereti.
Én, mint egyszerű néző, Zoli képein azt láthatom, ami valódi, ami arról szól, hogy él. Hiszen a jó fotósnak az a szándéka, hogy másokat informáljon, pillanatokat átörökítsen, és képei által halhatatlanná váljon mások emlékezetében.
Zolikám! Neked ez sikerült. Gratulálok!
Kívánom, hogy legyen sok erőd, türelmed és egészséged, hogy minél többször tudj rendezni ilyen nagyszerű kiállítást!
Köszönet
Szeretném megköszönni azoknak a nagyszerű embereknek a segítséget, akik nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás.
Köszönöm:
- mindazoknak, akik megtiszteltek azzal, hogy ellátogattak a második önálló fotókiállításomra, köszönöm a kedves szavakat, a vendégkönyve történő bejegyzéseket,
- a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak, hogy a kiállítás idejére rendelkezésemre bocsátották a szegvári Károlyi-kastélyt,
- Szegvár Nagyközség Önkormányzat, a Szegvári Falufejlesztő Nonprofit Kft. és a Művelődési Ház munkatársainak segítségét,
- Szabó Tibor Györgynek, Szegvár polgármesterének, hogy „mellém állt”, s megnyitotta fotókiállításomat,
- a kiállítási paravánokat a szentesi Tokácsli Galériától kaptam kölcsön, ezúton köszönöm Szabó Zoltán Ferencnek, Szentes polgármesterének, és a Szentesi Művelődési Központ vezetőjének, Urvári Sándornak, Lantos Anitának és a művelődési központ és a galéria munkatársainak segítségét,
- Nagy Sándorné Edit „Virágkirálynőnek” a szegvári vízi világ dekoráció megálmodását és kivitelezését,
- Bánfiné Ternai Katának a kivitelezésben nyújtott sok-sok segítséget,
- Szűcs Zoltánnak, hogy elvállalta a megnyitó műsorvezetését,
- Seres Antalnak és önkénteseinek, Dimák Stellának és Szarka Editnek a szívemhez közel álló dalokat, külön köszönöm Antalnak a kedves szavakat,
- a Délmagyarország napilapnak és a Szegvári Naplónak a „hírverést”, s külön köszönöm Tábori Szilvia újságíró munkáját,
- Száraz Józsefnek, Pintér Lászlónak, Pósa Istvánnak, Gémes Lászlónak és Fazekas Dávidnak a dekorációhoz kölcsönadott haltartókat, varsákat, merítőhálókat.
- Ternai Renátának és Szép Andriennek a vendéglátásban nyújtott segítséget,
- Hegyi Lászlónak a szakszerű hangosítást,
- Marton Szabolcsnak a professzionális videofelvételt.
A fényképek bizonyítják azt a tényt, hogy a múlt emlék, a jelen egy pillanat, s a jövő titok…
Média megjelenések
Purgel Zoltán nagy álma vált valóra – Délmagyarország, 2022. augusztus 22.
Megállítaná az időt a szegvári fotós – Délmagyarország, 2022. augusztus 24.
Szegvári képek, szegvári emlékek
Rólam
A fotókiállítás meghívója
