Attila Expressz haladt át Szegváron, a „pesti gyors” emlékére
Nagyon sokan emlékeznek még a Szegváriak által „pesti gyorsnak” becézett vonatra, amely 60 évig (!) biztosított közvetlen összeköttetést Szegvár és Budapest között. Én is sokat utaztam ezzel kollégista diákéveim alatt, vasárnap esténként Makó irányába – de most is fülemben cseng, amikor Budapesten a Nyugati Pályaudvaron bemondják a „makói gyors” indulását.
A vonathoz a járműveket hosszú éven keresztül a szentesi motorgarázs biztosította – az első 20 évben BB motorokat, majd rövid ideig MD, míg az utolsó 40 évben Csörgő vontatta szerelvényt, az egyre gyengébb minőségű vagonokból összeállított, évről-évre rövidülő vonatot. (Ez a vonat volt a 130-as számú, Tiszatenyő – Makó vasútvonal legfontosabb vonata.) Szentesen váltottak a motorvezetők, így előfordult, hogy „hazairányba” késett. Az induláskori 10 megállóból az utolsó időkben már mindenhol megálló vonat lett, a pályák korszerűsítését követően a menetidő nem, de sajnos az utasok száma folyamatosan csökkent.
A „makói gyors” emlékére retró járatot indított a „Vasutazz velünk” vasútbarátok köre, a vonat ma 11 órakor haladt át (megállás nélkül) Szegvár vasútállomásán. Szívdobogtató érzés volt látni a Csörgő mozdonnyal végig robogó szerelvényt Szegváron. A „különjárat” szervezői ezzel szeretnének tisztelegni a „makói gyors” emlékének, valamint a szentesi motorgarázsban 95 éve szolgáló mozdonyvezetők és más itt szolgálatot teljesítő vasutas kollégák emléke előtt. A „teltházas” járat a „Maros menti Konstantinápoly”, azaz Makó felé haladt tovább, ahol kiváló programokat szerveztek az utasoknak.
A szeptember 19-én készült, a tram-train szerelvény áthaladását és a szegvári vasútállomást megörökítő képsorozatomat több mint 50 ezren (!) látták, a bejegyzésemet megosztották vasútbarát Facebook csoportokban, ennek is köszönhető ez a rekord számú megtekintés. Számomra a csúcs viszont az volt, amikor egy héttel ezelőtt a budapesti Vasúttörténeti Emlékparkban megszólítottak, hogy látták a fotóimat.
Fogadják sok szeretettel a mai fotósorozatot, s plusz egy fotómat 2004-ből, amely az „igazi pesti gyorsot” ábrázolja. Ma is készítettem fotókat a vasútállomásról és környékéről, és az itt várakozó „uzsgyi” vonatról.