Százkét éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely napot az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A rendelkezés a többi között kimondta:
„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
Szegváron június 3-án volt a Trianoni megemlékezés a Kossuth téri országzászlónál, majd a Kisboldogasszony templomban szentmise volt. A trianoni sorstragédiáról Szűcs Zoltán és Pöszmet Zsolt osztotta meg gondolatait, Orvosné Jaksa Mária Wass Albert: Levél című verséből szavalt. Koszorút helyeztek el a Szegvári Forray Máté Általános Iskola diákjai, Andrási Elemér, Szegvár plébánosa, Szegvár Nagyközség Önkormányzata nevében Piti János és Pöszmet Zsolt képviselők, valamint Kiss Bálint Balázs a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulója.
„102 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, melynek feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg a párizsi békekonferencián.
Az I. világháború után a győztes hatalmak átrajzolták Közép-Európa térképét: döntöttek arról, hogy sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem a történelmi határai közötti Magyarország nem maradhat fenn.
Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.
A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.
Délelőtt 10 órakor – az aláírás vélelmezett időpontjában – a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették, vagyis a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.”
Külföldi elfoglaltságom miatt nem tudtam személyesen részt venni a programon, ezért Süli Viktóriát kértem meg riportfotók készítésével. Az Ő fotóit láthatják a Szegvár Online-on és a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban.