Szenzációs képek 1940-ből
Forrás: Szegvári Napló, 1993. június
A sorozat 14. 15. 16. 17. 18. 19 képeiben gyönyörködhet az érdeklődő. A képeket Budapestről hozta a posta. Egy albumnyi képet kapott ajándékba a Falumúzeum és a Napló szerkesztősége dr. Hajdú Sándorné dr. Szeri Ilonától, aki itt született, gyermekkorát, iskoláskorát is Szegváron töltötte. Tehát tősgyökeres falunkbeli.
„Szegvári vagyok, ott születtem, ott nőttem föl, ott temettem el szüléimét nyolcvanhatban, egy évben mindkettőt.”
Tárta ki szívét levelében. Tizenkét éves korában tanulmányi eredménye jutalmául, 1939-ben a vásárhelyi gimnáziumban 10 pengőt kapott. Ezen a pénzen vett egy fényképezőgépet és a háború végéig ezzel fényképezett. Mint írja, a képek nagy része családi emlék, de tudatosan készített dokumentációs anyagot is környezetéről, a községről, a parasztemberek hétköznapjairól, munkájáról. Tessék nézni az első nagy képet!
Cséplés Ágoston Istvánnál a Kórógyparton. Ezt a címet adta neki készítője. Idézem a képhez fűzött ismertetőt:
„Ágoston István, Pista sógor, anyai nagynénémnek, Purgel Máriának volt a férje. így kerültem a cséplésükre nem először és nem utoljára. Az általános áttekintést adó képet úgy csináltam, hogy felmásztam a kazalhoz odatámasztott létra felső fokára, így kaptam a megszokottól eltérő perspektívát. A cséplés néhány jellegzetes mozzanata megfigyelhető: a gépet asztagból etetik (mögötte áll a kontyolt asztag), balra a szalmát gyűjtik villával, jobbra mázsálnak, a már megmért zsákok ott fekszenek kötésbe rakva.”
Véleményem szerint egy szépen megkomponált művészfotót láthatunk. Szemünk azonnal a fő témára a cséplőgépre irányul, majd az asztagra, onnan átlósan a boglyasoron felmegy a látóhatáron lévő fákig. A fák sötét csíkja elvezeti tekintetünket a baloldalon lévő tanyához, ott megpihen egy csöppnyi ideig, majd a kereszteken és a magányos boglyán át újra visszajut a cséplőgéphez. Nem volt szándékomban képelemzést végezni – elnézést is kérek az olvasótól és a „szerzőtől” is – azonban nem tudtam megállni, hogy ne foglalkozzam ilyen vonatkozásban is a képpel, annyira tetszik. Annyit teszek még hozzá, hogy a Magyar Néprajzi Lexikon I. kötet 489. oldalán lévő szócikk illusztrációjánál sokkal többet mond a cséplésről ez a kép. (1940-ben készült.) Itt köszönöm meg dr. Szeri Ilonának a szép ajándékot. Kérem az olvasót, különösen a korosabb korosztályt, vesse el a gondokat, néhány pillanatig – legalább, míg nézik a képeket – röppenjenek vissza a fiatalságukba.