Januárban, a sok ünnep után kissé csendesedik a világ. De ebben a hónapban is van jó néhány jeles nap. Vegyük sorra őket.
Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok.
A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a farsang és tart egészen hamvazó szerdáig. Ezen a napon utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát.
Sok helyen vízkereszt napján tartják a Csillagozást, vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére. A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyították vele, s a kútba is öntöttek e vízből. Krétával a szemöldökfára írták a G. M. B. -t (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
Január 18. Piroska napja.
„Negyvenes nap”, azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével.
Január 20. Fábián és Sebestyén napja.
A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilasok, puskások védőszentje.
Január 22. Vince napja.
„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani. Vince a szőlősgazdák egyik védőszentje.
Január 25. Pál napja.
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál fordulás – télfordulás”.
