Négy évvel ezelőtt a Csongrád Megyei ÁNTSZ felhívására parlagfű akciót indítottunk el Szegváron.
A figyelemfelkeltés az elsődleges szempontunk. Azt akarjuk tudatosítani, hogy a parlagfű elterjedése milyen veszélyeket rejt magában. Akik már szenvednek a parlagfű allergiától azok már tudják milyen sok kellemetlenséggel, illetve súlyosabb esetben fájdalommal jár ez a betegség. Hihetetlen volt számunka, ami a beszélgetések során kiderült, hogy szinte minden családban van olyan családtag, aki szenved a parlagfűtől.
Gyakran tapasztaljuk, hogy településünkön és környékén a műveletlen területeken, útszéleken, kertekben elterjedt a parlagfű, illetve sok a gazos, gyomos terület.
A hatályos jogszabályban rögzített kötelesség a parlagfű irtása.
Azt is tudjuk azonban, hogy sokan információhiány miatt „elmennek” a parlagfű mellett. Ezért tudatosítani kell az emberekben, hogy milyen élettani hatása van egyes személyek szervezetére a parlagfűnek.
Miért is okoz gondot sok embernek a parlagfű?
A pollen a legfőbb allergén. Egy adott növényfaj pollenje csak a faj virágzásakor van jelen nagy mennyiségben a levegőben.
Hazánkban a pollenszezont három főbb szakaszra lehet elkülöníteni. Az első, tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustál nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik pedig a július végétől őszig tartó szakasz, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjüket. A növények allergológiai jelentősége attól függ, hogy mennyire elterjedtek, mennyi pollent termelnek és hogy a pollenjük mennyire allergén, azaz milyen gyakran és milyen erősségű tüneteket váltanak ki. A barkás, szélbeporzású fáktól és az októberig panaszokat okozó parlagfűig az allergizáló növények szezonjai egymásba érnek. Így azoknak a pollen allergiásoknak, akik számos fajra érzékenyek, akár februártól október végéig is lehetnek tüneteik.
A legagresszívabb allergének: a parlagfű és fűpollen, valamint a háziporban az atka. Magyarországon legfőbb allergénünk a parlagfű. A parlagfű az ország nagy részén elterjedt, sok milliárd pollent termel és erősen allergén, ezért méltán nevezhetjük allergológiai szempontból a legfontosabb hazai növényfajnak
A szénanátha korunk egyik leggyakoribb és egyre hatalmasodó, öröklött hajlamon alapuló allergiás betegsége. A népesség 15-20%-át érinti. Elsősorban a fiatal felnőttek és gyermekek szenvednek tőle. Önmagában nem okoz életveszélyes állapotot, de a mindennapi életvitelünket jelentősen korlátozza. Csökkenti a teljesítőképességet munkában és tanulásban egyaránt. Súlyosabb esetekben alvászavarhoz, kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghűléshez hasonlóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögési rohamokkal, szem- és torokviszketéssel kísérve. Leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora. Szerencsére a virágos növények kis hányada okoz csak allergiát. Általában a kicsiny jelentéktelen virágot nevelő, sok pollent termelő, szélporozta, nagy tömegben élő, elterjedt növények ezek. A leggyakoribb allergén termelők a füvek, egyes gabonafajták (áprilistól júliusig virágoznak) és a gyomok. Ezek közül a parlagfű – júliustól késő őszig virágzik- emelkedik ki, ennek a virágpora a legagresszívebb allergológiai szempontból. Ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, banális megfázásnak indult tünetek két hét alatt nem múlnak el, érdemes fül- orrgégészhez fordulni. Hiszen az allergián kívül több gégészeti betegség is kiválthat hasonló tüneteket. Ennek tisztázására a gégész szakorvos a legalkalmasabb. A beteg alapos kikérdezése és szakvizsgálata után – ha a panaszok allergiás eredete valószínűsíthető – elvégzik a bőrtesztet. Így lesz biztos a diagnózis és így ismerhetjük meg a panaszok kiváltásáért felelős növényt, növénycsoportot. Az allergiás tüneteket úgy szüntethetjük meg, ha kiküszöböljük életterünkből az allergént. Ez szénanátha esetén illuzórikus vágy csupán, de a pollennal való „találkozást” mérsékelhetjük, ha tudatosan kerüljük az allergénnel való érintkezést. Pollenszezonban óvakodjunk a szabadtéri sportoktól, (kirándulás, motorozás, labdarúgás, stb.), kemény fizikai munkától is. Nem autózzunk nyitott ablakok mellett. Gyakran mossunk hajat, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta. A nyaralás megtervezésekor azt az országot és időpontot kell előnyben részesíteni, ahol az allergiás náthát okozó virágpor nem, vagy csak minimális mennyiségben található.
Ebben segítségünkre vannak a pollen naptárak, amit már a legtöbb európai országban elkészítenek a pollen-csapdákkal tett folyamatos megfigyelések alapján. Magyarországon 1990 óta vizsgálják a levegő pollentartalmát és az adatok mindenki számára elérhetőek. A levegő virágpor koncentrációja száraz, meleg, szeles időben a legnagyobb, ha esik az eső megtisztul a levegő, mert a csapadék kimossa a pollent a légkörből. Az allergiás nátha tüneti kezelését gégész vagy allergológus szakorvos határozza meg a tünetek jellege és súlyossága alapján. Úgy választ a rendelkezésére álló tabletták, orrcseppek, szemcseppek, orr-spray-k közül, hogy közben odafigyel a páciens kísérő betegségeire is. Ha a pollenallergia ismert tünetei mellett köhögés vagy nehézlégzés is jelentkezik, azonnal tüdőgyógyászhoz kell fordulni, mert ezek a tünetek már az allergiás folyamat továbbterjedését mutatják az alsó légutak, a tüdő felé.
Az utóbbi időkben sokat hallhatunk arról, hogy a parlagfüvet kampányszerűen, kézzel gyomláltatják ki. Ez az alapjában véve nemes szándék sok esetben sajnos a virágzás megindulását követően valósul meg. Ilyenkor a magas pollenkoncentráció kifejezetten káros lehet az önkéntesek egészségére, és fellobbanthatja az allergiás megbetegedést. Tehát csak védőkesztyűvel, védőmaszkkal lássunk neki az irtásnak. Jövőre pedig már az egészen kicsi növényt is húzzuk ki a földből, hogy ne tudjon újra sarjadni, oldalhajtásokat hozni.
A Közösségfejlesztők Egyesülete akcióival hívta fel a figyelmet a parlagfűre. Többszöri alkalommal közös irtást kezdeményeztünk. A gyerekekkel, családtagjainkkal megismertettük a növényt, de a fiatalokat távol tartottuk tőle, mert nem tudni milyen reakciót vált ki a szervezetükből. A falunapi vetélkedő hagyományos feladata, hogy parlagfüvet kell gyűjteni. Az idén a jó megszokott helyek nem mindegyikén találtunk parlagfüvet. Lehet, hogy a tulajdonos észrevette, hogy máskor onnan szedtük? Elgondolkozott azon, hogy neki kell ezt a kaszálást, irtást elvégezni? Reméljük így van. De azért még így is mázsaszámra tudtak néhány óra alatt a csapatok belőle összeszedni. Sok helyen, sok embernek kell elmondani a káros hatásokat.
Új kezdeményezésként parlagfű totó lehetett kitölteni a Szegvár OnLine-on. Jó néhányan kitöltötték a lapot. Közülük a közösségi vetélkedő után sorsoltuk ki a nyerteseket: Arató Sára (Szentes) pohárkészlet, Kovács Erika pohárkészlet, Hajzler Andrea termosz, Mihály Klára tányérkészlet.
Következő akciónk szeptember közepén lesz. Figyelje hirdetéseinket!
A Kertszerviz (Csapi László) parlagfűirtása Szegváron
