A Forray Máté Általános Iskola 260 éves! Az évforduló alkalmából rendezvények voltak az iskolában és a Művelődési Házban. Iskolatörténeti vetélkedő március 15-én, tehetségeink bemutatkozása másnap, sportdélután és végül az iskola mostani és volt pedagógusainak találkozója 18-án.
Ez utóbbi eseményt a polgármester asszony nyitotta meg, aki korábban tanára, majd igazgatója volt a jóhírű intézménynek. A rendezvény főszervezője, Magyar Jánosné ötlete volt 5 évvel ezelőtt egy hasonló találkozás, ő indította el a visszaemlékezések sorát.
A terített asztalok mellett ülő vendégek sorban bemutatkoztak, és elmondták életútjukat. Nagyon érdekes volt hallgatni a küzdelmes életek rövid összefoglalóit, hiszen mindegyik a hivatástudatról, a gyerekek szeretetéről, a munkakörülmények korábbi heroikos voltáról szólt. Némelyik házaspár gyermeké(i)t is be tudta oltani saját pályaszeretetével, de akinek ez nem sikerült, az is nagyszerű élményekről tudott beszámolni aktív életéből, mert nagyrészük már nyugdíjas.
Legérdekesebb meséje talán Bán Sándor kollégánknak volt, aki itteni képesítés nélküliből eljutott a tanárképző tanársegédi címéig, felfedezte a későbbi olimpiai résztvevő Risztov Éva tehetségét, együtt járták meg a Sidney-t, majd a Dél-afrikai Köztársaságban lett úszóedző három évig, tökéletesen megtanulva az angol nyelvet. A találkozó előtt néhány héttel érkezett haza.
Ebből is láthatjuk, hogy a pedagógus munkája nem mérhető kilóval, méterrel, de képesnek kell lennie tudása átadására, meg kell éreznie a tanítványaiban szunnyadó tehetséget, és azt felszínre kell hoznia. Ugyanakkor észre kell vennie a lélek rezdüléseit, segítenie kell a gyengébb képességűeknek a maximumra törekvésben. Van-e ennél nagyszerűbb pálya? A vallomásokból az derült ki, hogy NINCS! Mindannyian újrakezdenénk, ha lehetne!
