(Fotó: Farkas Tibor)
Még fehér hollóval is sűrűbben lehet találkozni Szegváron, mint hattyúval. Februárban egy hattyú látogatta meg kis falunkat, pont akkor, amikor Magyarországon először mutatták ki elhullott hattyúkban a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusát.
A nagytestű madár csak rövid ideig volt látható a Kurcán, a Szent-János híd közelében. Az ÁNTSZ közleményét az alábbiakban olvashatják.
Mit kell tudni a madárinfluenzáról?
(Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közleménye)
Tisztelt Állampolgár!
Bár Magyarországon is megjelent a madárinfluenza vírusa, néhány egyszerű óvintézkedéssel Ön is meg tudja védeni magát és családját. Erről a betegségről, és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről kívánunk tájékoztatást adni.
Mi a klasszikus influenza?
A klasszikus emberi influenza minden évben szezonális rendszerességgel, ősszel-télen jelentkező megbetegedés, amelynek kialakulásáért az influenza vírus A, B, vagy C típusa felelős. A klasszikus influenza magas lázzal, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal járhat. Ez a megbetegedés emberről-emberre terjed. Közösségekben egymástól könnyen elkaphatjuk. A betegség ellen a védőoltás a leghatékonyabb védekezés.
Mi a madárinfluenza?
A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző mértékben érzékenyek az influenza vírusok változataira. A vadon élő vízi szárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak.
Okozhat-e emberi megbetegedést a madárinfluenza?
Annak ellenére, hogy a madárinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán és különleges körülmények között az ember is megfertőződhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak a fertőzött állattal való nagyon szoros, közvetlen kapcsolat, érintkezés során alakulhat ki. Az eddigi emberi megbetegedések is ilyen módon történtek. A madárinfluenza vírus a szárnyasok ürülékével, váladékával, vérével terjedhet állatról emberre (a baromfi-telepeken, a szárnyas-feldolgozóiparban dolgozókra éppen ezért különleges biztonsági szabályok vonatkoznak ).
A vírus 70°C hőmérsékleten biztosan elpusztul. Mindemellett a valamilyen betegségben elhullott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlan, ezért bizonytalan eredetű húst egyébként sem szabad elfogyasztani.
Hogyan védekezzünk a madárinfluenza ellen?
Az általános higiénés szabályok (pl. alapos kézmosás, háztartási fertőtlenítőszerek használata) betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertőzött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elő. A közvetlen kapcsolatot beteg baromfival, élő vagy elhullott vadmadárral, valamint állati ürülékkel szennyezett felületekkel (érintés, szájba vétel) kerülni kell. Különösen fontos a gyermekek figyelmét felhívni erre, megtiltani, hogy madarakkal játszanak, és megtanítani nekik, hogy ha beteg, esetleg elhullott madarat látnak, arról szóljanak szüleiknek, nevelőiknek.
Madárinfluenzával érintett országokból nem szabad semmilyen élő szárnyast (baromfi, díszmadár, vadmadár) vagy ilyen származású nyers terméket (hús, toll, tojás) behozni.
Állati eredetű élelmiszerek behozatala az Európai Unió tagállamain kívülről egyébként is tilos, mert azok számos fertőző állatbetegséget terjeszthetnek.
Mi az állattartók kötelessége?
Természetesen a baromfiállomány megvédése érdekében a legtöbbet az állattartók tehetik az állategészségügyi jogszabályok betartásával, melyek egyik legfontosabb célja meggátolni a háziszárnyasok és a vadmadarak között a vírus átadását. A vírus esetleges terjedése csak akkor akadályozható meg, ha az állategészségügyi szolgálat tudomást szerez minden esetleges megbetegedésről. Ezért valamennyi állattartó kötelessége, hogy az állományában jelentkező, betegségre utaló tüneteket azonnal jelentse a legközelebbi állatorvosnak, hatósági állatorvosnak.
Ha Ön elhullott madarat talál, kérjük, hívásával ne a központi segélykérő számot, vagy a mentők általános hívószámát terhelje, hanem hívja az infovonalat a 189-es számon.
Dr. Bujdosó László
országos tisztifőorvos
Dr. Süth Miklós
országos főállatorvos
