Egyházközségünknek évről – évre szép ünnepe, a gyerekek közös karácsonya, melyre 24–én délután került sor a templomban. Erre az alkalomra a kisebbek készültek pásztorjátékkal. Örömmel tették ezt, még így is, hogy már egy hónappal korábban elkezdődtek a próbák, szöveg, ének tanulással együtt. Ez évben 27 gyermek készült fel, hogy elénk hozza, a több mint kétezer évvel ezelőtt történteket. Sok–sok nehézséggel jár egy ilyen készület, nehéz a sok elfoglaltság mellett megtalálni az időpontokat, hogy az, mindenkinek jó legyen. De ezeknek, a próbatételeknek meg van a gyümölcse, melyet a gyerekek lelkes előadása adott ma is. A próbák mellett minden évben ott van a mélyen, hogy ne érje a szereplőket betegség! Hál Istennek eddig még mindig ott volt minden gyermek.
A pásztorjáték után együtt énekeltünk karácsonyi és más kicsinyek által is ismert énekeket. Mivel a szülőknek ebben az időben általában otthon van „fontos a tennivalójuk”, ezért a gyerekeket leginkább a Nagyszülők, nagyobb Testvéreik kísérik el. Igen szép élmény minden évben, kicsik, fiatalok, idősebbek együtt ünnepelhetünk az elkészített betlehem előtt! A hittanos gyerekek már egész adventben jócselekedetekkel is készültek Jézus születésére, és ezt a kis kiszínezett lapocskát elhelyezték ezen a délutánon a jászolhoz.
De nem csak a gyerekek, a felnőttek is készülnek minden évben kis meglepetéssel, szerény ajándékcsomagot kapott minden gyermek ezen a közös ünnepen.
A szereplők és a magam nevében is ezzel a verssel kívánok mindenkinek áldott karácsonyi ünnepet!
Rozgonyi Mária hitoktató
Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül…Harang csendül,
ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor magába száll minden lélek.
Minden ember szeretettel,
borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás boldogságot szokott hozni.
A templomba hosszú sorba indulnak el ifjak, vének,
az én kedves kis falumban
Hálát adnak a magasság Istenének.
Mintha itt lenn a nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
Bántja lelkem a nagy város durva zaja,
De jó volna ünnepelni odahaza.
De jó volna tiszta szívből – Úgy mint régen –
Fohászkodni, de jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent, elfeledni,
De jó volna játszadozó gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel a világgal
Kibékülni, szeretetben üdvözülni.
Ha ez a szép rege igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság szállna a világra.
Ez a gyarló ember,
ember lenne újra,
Talizmánja lenne a szomorú útra.
Golgota nem volna ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent,
és egymást szeretni…
Karácsonyi rege ha valóra válna,
Igazi boldogság szállna a világra.