Egy szegvári ember, akinek a nyugodt munka fontosabb a pénznél
Szabályos riport a szegvári születésű Papp János fogathajtóval, aki képes volt elmenni szülőfalujától több, mint 150 km-re azért, hogy kedvenceivel a lovakkal foglalkozhasson.
– Köszöntelek itthon kedves Papp János! Régen láttunk Szegváron. Hol élsz mostanában?
– Füzesgyarmaton élek menyasszonyommal. Mezőhegyesen dolgozom a Mezőhegyesi Állami Ménes és Lótenyésztési Értékesítési Kft-nél, mint fogathajtó. Profi versenyfogat hajtóként vagyok nyilvántartva, ez a munkám. A fiatal csikók versenyhez való idomítását végzem egészen addig, míg eladásra kerülnek vagy van olyan, hogy versenyzem velük. Azzal versenyzem, amelyiket én nevelek. Hat-nyolc lóval tudok intenzíven dolgozni. Téli időszakban és jelenleg is 15 ló, amiből 9 csikó, van a kezem alatt. Ezek teljesen nyers csikók , ezekből várjuk a jövőt. Jelenleg négy komoly lóval rendelkezem, ők mindannyian magyar és nemzetközi szintű lovak minden vonatkozásban.
– Tehát a jelenlegi életed abból áll: trenírozol a Kft. telepén, majd jön a verseny, utazás oda, majd utazás haza kis pihenés és újra trenírozás.
– Pontosan így zajlik az életem. Ilyenkor ősszel és tél idején a versenylovak is pihennek egészen január közepéig. A munkám a csikókra irányul, felkészítést végzek. Január közepétől kizárólag a versenyre való felkészítés a munkám a versenylovaknál és tavasztól utazás a versenyekre, versenyzés, majd utazás haza és következik a visszapihentetés, majd az újra felkészítés és verseny. Természetesen erőnléti megmozgatás mindig van számukra. Segítségem egyetlen egy van, aki a lovak ápolásában segédkezik, egy lovász. A versenyzéssel kapcsolatos szakmai munkában edzőm, a többszörös világbajnok Fülöp Sándor segít. Hétköznapokon egyedül dolgozom, mint ahogy említettem, ő csak a nehezebb problémák megoldásában segít.
– Sok versenyen vettél részt az idényben. Miből áll egy ilyen verseny?
– A fogathajtó verseny háromnapos versenysorozat, amelyben az első próbatétel a lovak felvezetése. Ekkor bírók és állatorvosok elé visszük őket, akik vizsgálják egészségi állapotukat, kondíciójukat. Ezt követi a technikai értekezlet és a pályabemutatók. Ezen az első napon kezdődik a díjhajtás, ami egy 100 x 40 méteres négyszögben zajlik, oldalai mentén öt bíró ül. A hosszabb oldalak mentén öt-öt, a rövidebb oldalakon egy-egy betű van elhelyezve. A versenyzők kapnak egy programot , amit meg kell tanulni és végre kell hajtani a pályán, a lovakat is fel kell készíteni. Ezek a programok különböző alakzatok a pályán a betűk irányában, amiket különböző ütemben , jármodban kell végrehajtani. A bírók bírálják és a végén értékelik.
A második napi versenyszám a maraton hajtás. Ez nagy idomítást igényel manapság, de a legfontosabb az erőnlét. Ez a versenyszám öt szakaszból áll. Az első négy szakasz az erőnléti, szabadjáró, ügető, lépő. Az idetartozó feladatokat időre kell elvégezni. Az utolsó a „krossz” szakasz, melyben több épített és mesterséges akadály van. Ezeknél külön időmérő órák mérik a teljesített időt. Az útvonal meghatározott. Hibapontok kerülnek bejelölésre, ha nem időben teljesítik az útvonalakat. Ezután jön a mindent eldöntő akadályhajtás vasárnap, amely egy sima 100 x 70 méteres füves pályán zajlik. Bójákkal jelölik az útvonalon lévő kapukat. A kapuk szélessége keréknyom + 20cm. A bóják tetejére labdát tesznek. Számozott útvonal van és alapidő. A labdák leveréséért és idő túllépésért hibapont jár. Az itteni eredményt hozzáadják az előző két napi eredményhez és így megkapják a háromnapos verseny végeredményét. Ezek a versenyszámok vannak az egyes- négyes fogathajtásban is.
– Milyen versenyeken vettél részt ebben az évben?
– Az évad elején egy tervet készítettünk az edzőmmel, vagyis kitűztük az évi célt. A Duna-Alpesi Kupán szereplő magyar csapatba való bekerülésem volt a cél. Ez előtt három magyar verseny szerepelt, mely egyben magyar bajnoki forduló is volt.. Az elsőt májusban, Fábiánsebestyénben rendezték, ahol az 5. lettem. Majd jött a vecsési verseny, amely nem sikerült valami jól, de pontszerző helyen végeztünk. Ezzel kiérdemeltük a szövetségi kapitány bizalmát, bekerültünk mármint én és a lovam, az Ausztriába menő válogatottba. Ezzel eljutottam életem első nemzetközi versenyére, ahol a saját életemben és a nóniusz fajtában is csúcsot állítottam fel, mivel díjhajtásban 4. lettünk, akadályhajtásban 6. A kétnapi összesített eredmény alapján összesített eredményünk a 4. hely. A harmadik napi hibátlan hajtás az összesített 2. helyet eredményezte. Ezüst érmesek lettünk. Haza jőve három hét múlva Csehországban versenyeztünk , ahol akadályhajtásban győztünk, összesítettben a 6. helyen végeztünk. Ezt követően a lukácsházi magyar bajnoki fordulón vettünk részt, ahol összetettben ötödikek lettünk. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy a Duna-Alpesi Kupa 10 fogatos válogatott keretébe bekerüljünk. Ez a nem hivatalos Európa Bajnokság Németországban volt, 3200 km-t kellett utazni a helyszínig. 17 ország 67 hajtója versenyzett. A szövetségi kapitány újból bizalmat adott – versenyeim alapján – beválasztott a versenyző háromfős csapatba. Nagy Sándor, Sejben Zsolt és én alkottuk a versenyző csapatot. Sajnos az első nap felvezetéskor problémák adódtak az egyik lovammal. Az állatorvosi vizsgán díjhajtó lovamat kizárták, így nem valami biztató hangulatban indultunk neki a versenynek. Sürgősen munkához láttunk – edzőm Fülöp Sándor is jelen volt. Díjhajtáshoz a tartalék lovat fogtuk be, amely várakozásunk felett szerepelt. Középmezőnyben végeztünk. Majd jött a maraton-hajtás. Nagyon nehéz pályát épített a holland pályaépítő. Azonban kellemes idő volt és jó talaj. Most is a középmezőnyben végeztünk lovaimmal. E két nap után a magyar csapat ezüst érmes helyen állt. Az akadályhajtás igen izgalmas volt, hiszen csak egy hibátlan hajtó lett a 67-ből. Én kettőt ütöttem és volt egy kis időtúllépésem is. Ezzel az egyéniben a 30. lettem. A magyar csapat bronzérmes lett.
Innen hazaérve rögtön a magyar bajnokságba csöppentünk bele. Hosszú utazás után fáradtak voltunk ló és hajtó egyaránt. Egyből Izsákra érkeztünk a bajnokság színhelyére. Egy pár napot pihengettünk, de hát ez csak pihengetés volt. Ezen a versenyen díjhajtásban 5. lettem, maraton-hajtásban 13. Akadályhajtásban 3. Ezzel összesítésben az 5. helyre jutottam. Ez azt jelenti, hogy a magyar bajnokságban 5. lettem. Csapatban a dél-alföldi régió színeiben Sejben Zsolttal ezüst érmesek lettünk.
– Igen szép eredményt értél el lovaiddal, meglett a kitartó hosszú, nehéz munka eredménye. És a jutalma?
– Sajnos a céljutalom nálunk nem divatos. Nem is keresem magam agyonra. De ami a lényeg, nyugodtan dolgozhatom. Ennél a cégnél hagyják az embert dolgozni, elérhetem azokat a célokat, amiket magam elé kitűztem.