Hagyományunkhoz híven megint kivonatban közöljük a januári képviselő testületi ülés jegyzőkönyvéből ennek a nagyon fontos témának a tárgyalását. Azért tesszük ezt, mert így tökéletesen pontos képet nyerhetnek olvasóink a testület munkájáról, a képviselők hozzáállásáról, hozzáértéséről, nem utolsósorban az aktivitásukról. A fontos téma az építési hatóság tájékoztatója a belterületi, külterületi építkezésekről. A tájékoztatót az I. fokú építési hatóság a Szentes Városi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályáról Zsohár Zsuzsanna osztályvezető készítette. A jegyzőkönyv a községi könyvtárban található.
Szenczi Sándorné polgármester megkérdezte az írásos anyag készítőjét, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni.
Zsohár Zsuzsanna osztályvezető az előterjesztésen kívül néhány személyes megjegyzést tett. Szólt az engedély nélküli építkezésekről. Kérte a képviselőket, tájékoztassák a lakosokat arról, hogy az engedély nélküli építkezések esetében a bírság kiszabásán kívül végre kell hajtani a megfelelő átalakításokat. Ezen kívül megronthatja a szomszédok közötti viszonyt. Kihangsúlyozta, nincs lehetősége a hatóságnak a bírság elengedésére. Az építési törvény előírja, hogy az építés folyamatában minimum kétszer kell ellenőrizni a munkákat. Eddig az I. fokú építési hatóság létszámhiány miatt nem tudott eleget tenni e törvényi előírásnak. Ettől az évtől kezdve megfelelő szakmai tapasztalattal és végzettséggel rendelkező munkatársuk – éves ellenőrzési terv alapján – fogja a folyamatban lévő építkezéseket ellenőrizni. Dicséretét fejezte ki az iránt, hogy a környező települések közül Szegvár volt az egyetlen, amely faluképet megőrző és Szegvárra jellemző épületek homlokzatának, kerítéseinek felújítására pályázatot nyújtott be.
Szenczi Sándorné polgármester a kérdések feltételére átadta a szót a képviselőknek.
Kádár György képviselő megkérdezte, hogy a belvizes építkezések óta évente hány új lakásra adtak ki építési engedélyt? Ismeri-e a Gyenes Kft. ügyeit? Az építési engedélyeket megkapja-e Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala? Megkérdezte, hogy a Tüzép telepnek van-e építési engedélye?
Gémes László képviselő elmondta, több termelő szeretne kitelepülni a kontrai részre. Ez a terület zárt kertnek van minősítve. Megkérdezte, hogy az önkormányzat rendezési terv alapján tud-e segítséget nyújtani a belterület művelési ág módosításában? Milyen módon tudnak a termelők a területen építeni, vagy telephelyet kialakítani?
R. Nagy Mihály képviselő megkérdezte, hogy milyen elvek alapján állapítják meg az építési bírságot?
Bucsányi László képviselő megkérdezte, hogyan tudnak segíteni a lakosság tájékoztatásában, hogy tudják, hogyan építhetnek szabályosan, mire szabnak ki építési bírságot? Lehetőség van-e arra, hogy az építési engedélyek kiadása visszakerüljön Szegvárra?
Zsohár Zsuzsanna osztályvezető válaszolt a feltett kérdésekre.
2003. évben kb. 6-8 új lakás épült Szegváron. Javasolta a képviselő-testületnek, hogy az új rendezési tervben jelöltesse ki azokat a területeket, ahová a zavaró, nagy környezeti terheléssel járó – akár mezőgazdasági, akár egyéb termelő – tevékenységeket ki akarja telepíteni. Területrendezési munkarészt kell elkészíteni, melynek megfelelően kell kialakítani a telkeket. Magántulajdonosoknak maguknak kell megfizetni a művelés alóli kivonás költségeit. Ezt a járulékot az önkormányzat átvállalhatja. Véleménye szerint a zárt kertek nagyon közel vannak a településhez, nem javasolta azok kijelölését. Elmondta, hogy az építési bírság mértékét jogszabály határozza meg. Az építési bírság célja, hogy a telkeken rendezetten helyezkedjenek el az épületek. Javasolta, hogy a Szegvári Naplóban, vagy szórólapon egyszerűen fogalmazva tájékoztassák a lakosokat a szabályokról. Főként arról, hogy elsőként mindenképpen tájékozódjanak a lakosok. Ismertette, hogy a Közigazgatási Hivatalon keresztül kell kezdeményezni az építési hatóság visszahelyezését Szegvárra. Feltétele, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazása.
Szenczi Sándorné polgármester Bucsányi László képviselő kérdésére elmondta, szórólapon leírta a lakosoknak, senki ne fogjon építkezésbe úgy, hogy előtte ne tájékozódjon. Ismertette, hogy az építési hatósági jogkör visszahelyezése létszámkérdést is érintene. Az utóbbi jó pár esztendőben az a tendencia alakult ki országosan, hogy a feladatokat – melyeket lehet – kistérségi szinten kell ellátni, mert így sokkal kevesebb a fajlagos költség. Vonatkozik ez a speciális szakképzettséget igénylő ügyekre, melyek ellátására kis településeken nem lehet szakembert kapni.
Török János műszaki vezető főtanácsos Kádár György képviselő Gyenes Kft.-vel kapcsolatos kérdésére elmondta, az 1. fokú építési hatóság előadójával a helyszínen tájékozódni fognak. Tudomása szerint a Kft. a Tüzép Telepet kitelepíti a település szélére. Elmondta, a rendezési tervbe és az annak alapját képező településfejlesztési koncepcióba bele kell venni a mezőgazdasági – elsősorban állattartási – tevékenységek kitelepítésére alkalmas területek kijelölését. Erre a célra a kontrai részt nem tartotta megfelelőnek. Elmondta, a lakosság rendszeresen kér tájékoztatást építési ügyekben.
Zsohár Zsuzsanna műszaki osztályvezető elmondta, a Gyenes Kft. rendelkezik építési engedéllyel. Ismertette, hogy minden építési engedélyt megküldenek Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalának, mely észrevételezési joggal élhet. Kifejtette, hogy az újonnan készülő szabályozási tervbe be lehet építeni a község védett területeinek, építményeinek felsorolását. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a rendezési terv készítése során a lakossággal való kapcsolattartás.
Szenczi Sándorné polgármester megkérdezte, hogy ha a magántulajdonú régi értékes építészeti emlékek védettség alá helyezésekor az önkormányzat kötöttségeket támaszt, akkor anyagi áldozatvállalásra szükség van-e?
Zsobár Zsuzsanna műszaki osztályvezető válaszában kifejtette, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozza, milyen kötelezettségei keletkezhetnek annak az önkormányzatnak, amely elrendel valamilyen korlátozást. Ezen költségek finanszírozására létrehozhat az önkormányzat egy alapot.
Szenczi Sándorné polgármester megállapította, hogy nagyon alaposan körül kell járnia az önkormányzatnak ezt a kérdést. Olyan fajta anyagi kötelezettséget nem tud az önkormányzat vállalni, amit nem tud teljesíteni. Ugyanakkor az értékeket meg kell óvni.
Török János műszaki vezető főtanácsos ismertette, hogy a védett házak hosszú idő óta azért nem kerültek helyi védettség alá, mert a védettség korlátozás, ami pénzbe kerül, kötelezettséget jelent. Javasolta, új építésnél érjék el, hogy maradjon meg a régi jellege az épületnek.
Kádár György képviselő ismertette, van olyan üzem a településen, mely a lakókörnyezetben van, és a lakosok nyugalmát zavarja. A Gyenes Kft. engedélyezése után azért érdeklődik, mert a lakosok azt szeretnék, hogy úgy üzemeljen, mint Szentesen: zárt legyen, kerítése legyen, nyitva tartási ideje legyen, tábla legyen a kijáratnál. A lakosokkal együtt azt szeretnék elérni, hogy rend legyen. Tudomása szerint a Tüzép-telep építési engedélyezésekor nem kérdezték meg a lakosokat. Az üzemeltetéssel, a nyitva tartással, az éjszakai hangoskodásokkal van probléma. Azért sem bántaná a Gyenes Kft.-t és egyetlen vállalkozót sem, mert kérni mindenkinek joga van, és hogy milyen engedélyt kap, az a hatóság dolga. Úgy látta, hogy az elmúlt egy évben az építési hatóságnak közvetve sincs kapcsolta a képviselő-testülettel. Abban az esetben, ha nem a rendezési tervnek megfelelő építményre ad engedélyt a hatóság, arról a képviselő-testületnek tudnia kellett volna. Kihangsúlyozta a képviselő-testület egyik feladata, hogy a lakosság nyugalmáról, pihenéséről munkaidőn túl gondoskodjon. Szeretné, ha a településen lenne helyi építési hatóság. Sok embernek az a vágya, hogy Szegvár – ha hosszú évek múlva is – város legyen. A fejlődés arra irányuljon, hogy az megfeleljen a városi követelményeknek. Meglátása szerint Szegvár központi része – elavult épületeivel Źerre alkalmatlan. Arra kell törekedni, hogy a falu központja, az egészügyi intézményekkel, műemlékvédelmi épülettel együtt szép legyen. Véleménye szerint közbenső építési
engedélyek kiadása ezt a törekvést gátolja.
Zsohár Zsuzsanna műszaki osztályvezető ismertette, a Gyenes Kft.-t az építési hatóság arra kötelezheti, hogy az utcafrontra építsen kerítést. A működési engedélyezés során a szakhatóságok kikötik, hogy milyen feltételekkel folytathatja a tevékenységet a vállalkozó. A működést lehet korlátozni, szabályozni a nyitva tartását, meghatározni, hogy hol várakozhatnak az autók. A szomszédnak joga van tudni az építkezésről. Ismertette, hogy ellentmondás van az államigazgatási eljárásról szóló törvény és az építési törvény között a szomszéd és az ügyfél fogalma tekintetében. Ha sok évig működő tevékenység ellen most tiltakoznak a szomszédok, az már a birtokháborítás kategóriájába tartozik. Meglátása szerint a működés szabályozásával rá lehet bírni a vállalkozót arra, hogy ne zavarja a lakosokat. Az Alkotmány utcai zöldségfelvásárlás hűtőházának engedélyezési eljárása során kényszerhelyzetben volt az előző képviselő-testület, mert nincs hova kitelepülnie a vállalkozásnak. Abban a pillanatban, amikor megoldódik a terület kérdése, a zavaró tényezőjű tevékenységeket ki lehet telepíteni. Tájékoztatást adott a központi rész széppé tételére vonatkozóan.
Török János műszaki vezető főtanácsos elmondta, Kádár György Gyenes Kft.-re vonatkozó felvetését megvizsgálják. Kitért arra, hogy általában megalapozott döntéseket hoznak építési engedélyezés során. A Polgármesteri Hivatal az engedély ellen fellebbezhet, de csak törvényi megalapozottsággal.
Szenczi Sándorné polgármester tudomása szerint a Tüzép telepet ki akarják telepíteni. Véleménye szerint kimondhatják, hogy a szeszfőzdénél éjszaka olyan zajjal járó tevékenységet ne folytassanak, amely a szomszédok nyugalmát zavarja.
Kádár György képviselő megkérdezte Zsohár Zsuzsannát, hogy külterületi földterületen építendő raktárra, színre, hűtőházra adnak-e építési engedélyt? Meglátása szerint Szegváron is mindenkinek lehetősége van arra, hogy az üzeme kihelyezése céljából – ipari terület kijelölése nélkül – építkezzen külterületen.
Bucsányi László képviselő kiemelte, olyan építkezésekről kér tájékoztatást a képviselő-testület, melyek előbb-utóbb kiváltják a környezet ellenszenvét (pl. raktárépület). Meglátása szerint, ha ilyen esetekben kikérik a képviselő-testület elvi támogatását, akkor sok vitától, kellemetlenségtől megszabadul az önkormányzat. Szólt az építési hatóság visszahelyezésének előnyeiről. Megkérdezte, hogy az 1. fokú építési hatóság előre, vagy utólag értesíti Szegvár Nagyközség Önkormányzatát az építési engedélyről?
Gémes László képviselő elmondta, többször elhangzott, hogy a zavaró tevékenységek igazán nem is ipari tevékenységek. Ezért nem tartotta elfogadható magyarázatnak, hogy azért nem települnek ki ezekkel a tevékenységekkel, mert az önkormányzat nem jelölt ki ipari parkot. Meglátása szerint minden, zavaró tevékenységet folytató vállalkozó saját külterületére ki tud települni.
Bába Miklós képviselő rokonszenvesnek tartotta ezt a gondolatot. Amennyiben nincs hatósági akadálya, csatlakozott a felvetéshez.
Zsohár Zsuzsanna osztályvezető válaszában elmondta, hogy külterületen építeni abban az esetben lehet, ha a szakhatósági feltételeknek megfelel. Zöldségfelvásárló épület építésével kapcsolatban elmondta, hogy útkezelői hozzájárulást és a telepengedélyt Szegvár Nagyközség Önkormányzata adta ki. Ismertette, abban az esetben rendelik el a bontást, ha az életveszélyt és közveszélyt jelent. Fennmaradás során más szempontokat kell vizsgálniuk. Bucsányi László képviselő kérdésére elmondta, hogy az I. fokú építési hatóság a szegvári önkormányzatnak megküldi az építési engedélyt egy időben az összes többi érintett részére történő megküldéssel. Amikor a határozat jogerőre emelkedik, akkor megküldik a jogerős terv példányt. Még ekkor is van az önkormányzatnak lehetősége észrevételt tenni, bírósághoz fordulni. Előzetesen az önkormányzattal nincs kötelező egyeztetés, de nem látta akadályát a szorosabb együttműködésnek.
Dr. Sztantics Csaba jegyző ismertette, a vállalkozókat nem kötelezhetik arra, hogy külterületi ingatlant vásárolva kitelepüljenek. Viszont bizonyos hatósági eljárások következtében érezheti a vállalkozó a kitelepülés szükségességét. Ha engedéllyel működő vállalkozás a környezetének érdekeit valamilyen módon sérti, azt meg kell állítani. Ismertette a lehetőségeket.
Gémes László képviselő meglátása szerint, azon vállalkozások esetében, amelyek kinőtték magukat, nagy terheléssel vannak a környezetre, nem fogadhatják el azt a magyarázatot, hogy azért nem települnek ki, mert az önkormányzat nem biztosít számukra területet.
Szenczi Sándorné polgármester véleménye szerint mérlegelnie kell a vállalkozásoknak, hogy számukra mi a kedvezőbb: az önkormányzat által kijelölt területre, vagy pedig a saját területükre történő kitelepülés.
Bucsányi László képviselő megkérdezte Zsohár Zsuzsannát, milyen esélye van Szegvárnak a várossá nyilvánításra? Melyek a várossá nyilvánítás feltételei?
Zsohár Zsuzsanna osztályvezető elmondta, a várossá nyilvánítás feltételeit nem ismeri. Tudomása szerint figyelembe veszik, hogy a településnek milyen a közművesítettsége, milyen intézményeket tud működtetni, milyen szolgáltatásokat tud nyújtani. Ismertette, hogy a rendezési tervben megjelölt ipari területnek nem kell az önkormányzat tulajdonában lennie.
Dr. Sztantics Csaba jegyző elmondta, neki sincsenek ismeretei arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumok alapján adnak városi rangot Ismertette, hogy előző években milyen szempontokat vettek figyelembe a várossá nyilvánítás során.
Gémes László képviselő az elhangzottak alapján megállapította, hogy a képviselő testület a település több pontján megjelölhet ipari területet.
Dr. Sztantics Csaba jegyző elmondta, Szentes Város Önkormányzatánál Zsohár Zsuzsanna a holnapi napon tölti utolsó munkanapját. Megköszönte, hogy Szegvárra kifáradt és a képviselő testületnek tájékoztatást adott. Megállapította, hogy egy-két évenként hasznos az ilyenfajta tájékoztatás.
