– mert megkértem, hogy meséljen magáról, hiszen ő is eltávozott szülőfalujából, bár nem messzire és szinte naponta visszajár.
A kertjét műveli nagy szeretettel, úgy, ahogy drága szüleitől tanulta. Szerinte génjeiben hordozza a föld szeretetét. Ez a szisztematikusságot, precízséget követelő paraszti munka tette őt orvossá.
Most ismerjék meg életrajzát, hátha ezután megjön a kedve egy bővebb írásra, amely mindannyiunk örömét fogja szolgálni.
1932-ben születtem Szegváron, paraszt családból.
A négy elemi iskola elvégzése után a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba kerültem, ahol érettségiztem.
Az 50-es évek nehéz napjai miatt az orvosi hivatás választása adódott számomra a legcélszerűbbnek.
1951-től 56-ig a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Karán végeztem tanulmányaimat.
Szüleim örömére a föld szeretete továbbra is megmaradt, orvosi hivatásom mellett, szabadidőmben kertészkedtem.
1956-ban kerültem a Szegedi Szülészeti – Nőgyógyászati Klinikára, mint orvos gyakornok. Klinikai éveim gyorsan véget értek, mert bevonultam katonának, majd a katonaság után a Szegedi II. sz. Kórház Szülészeti – Nőgyógyászati Osztályára kerültem. 1961-ben szakvizsgáztam a szülészet – nőgyógyászatból. Szakvizsga után a Szegedi Egészségügyi Főiskolán tanárként is dolgoztam, ahol a szülészet-nőgyógyászatot tanítottam. Hivatásomat az orvosi ismeretek szélesítése és nem a karrier vonzotta.
1975-ben kerültem Szentesre, amikor is a Városi és a Kórház igazgató főorvos a nőgyógyászati rákszűrések megszervezésével és bevezetésével bízott meg. Ezt a szűrési munkát a kötelező ernyőképszűréshez kapcsoltam. Munkámra hamarosan országszerte is felfigyeltek, és az ernyőképszűréshez kapcsolt nővédelmi rákszűréseket Szentesi Modellként emlegették. A nővédelmi rákszűrések témájából 1985-ben kandidátusi értekezést írtam, melyet sikeresen megvédtem. E témából számos külföldi és belföldi dolgozatom jelent meg. A szűrési munka mellett a szülészeti osztályon működő genetikai tanácsadót is vezettem.
1996-ban Bugyi István, 2001-ben pedig Szontágh Ferenc emlékérem kitüntetettje lettem.
Szerencsés embernek érzem magam, mert azt csináltam amit szeretek, orvosi hivatásomat és mellette a kertészkedést. Tisztességgel végeztem munkámat, amit egy becsületes paraszt család örökségeként kaptam.
