Falunapokról másképpen – Hogyan tovább falunapok?
Nagyon sokat gondolkodtam, hogy meg írjam-e cikkemet vagy sem, de olyan sokan mondtak véleményt már a falunapok előtt (ahogy nyilvánosságra került a végleges program), alatt és főleg utána.
Úgy tapasztaltam, hogy a falunapok programjáról, szervezéséről, helyszínéről községünk lakóinak megoszlott a véleménye. Minden esetre nem könnyű megszervezni ennyiféle programot. Olyan falunap meg soha nem lesz, ami mindenkinek egyformán elnyerné a tetszését.
Természetesen minden érintett arra törekszik (önkormányzat, szponzorok, szervezők), hogy minél sikeresebbek legyenek a falunapok, ami nem egy egyszerű feladat. Remélem, hogy ez az írásom is hozzá tud járulni a jövő évi falunapok sikeresebbé tételéhez. Az írásomban több kérdést fogok feltenni, szeretném, ha valamilyen úton, módon minél többen elmondanák a véleményüket.
Mielőtt a teljes részletekbe belemennék egy főszervező, a falunapok szíve-motorja nevét meg kell említenem, ez pedig Lukács Istvánné Emike. Ő nagy lelkesedéssel, energiával, idejét nem sajnálva már évek óta egyik fő szervezője a községi kulturális rendezvényeknek. Higgye el tisztelt olvasó nem egy könnyű és főleg sokszor nem egy hálás- feladat. Nagyon jól tudom, mert magam is annak idején nagyon sok kulturális rendezvény szervezésében benne voltam. Bízom abban, hogy Emike még nagyon sok kulturális rendezvény szervezője lesz. Itt kell említenem, hogy magam a falunapok megrendezésében nem vettem részt, egy-két megbeszélésen ott voltam, de az semmi az egészhez képest. (Ennek is meg van a miértje, de az egy más történet.)
Ne menjünk bele a részletekbe, kezdjük mindjárt a pénzzel. Sajnos évek óta az önkormányzat nehéz helyzetéből adódóan kevés pénzzel tudja támogatni a falunapokat. (amivel még tudja az a szolgáltatások, energia, élő munkaerő, stb.). Kérdésként merül fel bennem, hogy mit bír el az önkormányzat. Évente több kisebb rendezvényt (pl. május 1., falunapok, karácsonyi vagy újévi bál, stb.) vagy egyet és abba minden apait-anyait beleadni. Másik kérdés, hogyan járnánk jobban, ha több pénzből az önkormányzat szponzorok nélkül, vagy szponzorokkal (helyi vállalkozók) közösen, vagy egy fő vállalkozó kevés önkormányzati pénztámogatással önállóan szervezi meg a falunapokat. (Pl. ilyennek hívják a sörfesztivált). Egy biztos, ha színvonalasabb, változatosabb programokat akarunk, akkor mélyebbre kell nyúlni a zsebbe. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a falunapok több napos rendezvénye, ahol több ezer szegvári és vidéki vendég megfordul a vendéglátósnak nem egy rossz üzlet. Főleg akkor, ha a programok kb. 80-90 %-át az önkormányzat állja.
Megoszlik a vélemény abban is, hogy milyen időpontban legyenek a falunapok. Jó-e az augusztus 20-a körüli időpont.
Augusztus 20-a mellett szól, hogy általában több napos munkaszünet van. Ellene, hogy 20-án többen elutaznak más helyi, főleg országos rendezvényre (pl. Debrecen, Ópusztaszer, budapesti tűzijáték, stb.) Szegvári emberekkel beszélgetve többször elmondják nekem, hogy milyen jó volt a szentesi sörfesztivál a Tisza parton, a csongrádi sörfesztivál a Körös-toroki napokon, a mártélyi kavalkád. Sajnos ezekkel, a több milliós rendezvényekkel Szegvár nem tud lépést tartani. A felsorolt rendezvények augusztusban szinte hetente követik egymást, ezért is talán jobb lenne, ha szegvári falunapokat július utolsó hétvégéjére tenni. Meg azért is, mert a nyár közepe. Hosszabbak a nappalok és melegebbek az éjszakák, ami a rendezvényeknek kedvez (szórakozni vágyók is este vannak a legtöbben). Minden esetre az időpontot minél hamarabb el kell dönteni, hogy ne az utolsó pillanatban kapkodjunk (Erre is volt példa, így került ide, pl. a Füstifecskék). Ha időben tudomást szereznek a szegvári néptáncosok a falunap időpontjáról, akkor ők is fel tudtak volna biztosan lépni és, ahol sok szülő, meg idelátogató rokon örülhet gyermeke szereplésének.
Azt hiszem, hogy a legnagyobb vita a helyszín kiválasztáson volt. Lukács Istvánné Emike azzal érvelt, hogy a sikeres május 1-i program után a falunapokat is a községünk központjában rendezzük meg. A központ mellett szól, hogy az idősebbeknek nem kell lemenni a messzebb lévő sportpályára, színvonalasabb az infrastruktúra (pl. WC), könnyebb a programokhoz technikát biztosítani, a vendéglátósoknak nem kell lepakolni. Minden, a központban lévő vendéglátós tudja a vendégeket fogadni (Úgy láttam, hogy a rendezvények alatt mind a 7 központban lévő vendéglátós ajtajára ki lehetett tenni a megtelt táblát.)
Ami a központ ellen szól és a sportpálya mellett van: a központban csak korlátozott programokat lehet szervezni (pl. nagy területet igénylőt nem), csak korlátozott ideig lehet programot szervezni. Szombaton éjfél után már rendőrséggel fenyegették a szervezőket a csendháborításért (hiába a szegváriak már csak ilyenek ). A köztéri világítás az esti rendezvényeknek (pl. a bál) nem kedvez, ahogy a zenészek mondták nincs meg a félhomály, a romantika (lehet, hogy a jó hangulat nem ezen múlik, de ők a tapasztaltak és valószínű, hogy igazuk van).
Amit nagyon sajnáltam, hogy a központban elveszett a falunapok romantikája, amit a sportpályán megszoktunk. Úgy láttam, hogy többeknek hiányzott a szabad mozgás, a zöldövezet, a sátoros sörözgetés, beszélgetés, buli. Nagyon rossz volt nézni, ahogy a kisgyermekek nem nagyon tudtak mit kezdeni magukkal az aszfalton. Ha valakinek, nekik biztos, hogy hiányzott a sportpálya friss gyepe.
Sürgős feladatként merül fel a sportpálya vizesblokkjának felújítása (amire már a szükséges pályázatot beadták). Azoknak, akik nehezen tudnak lejönni, segíthetünk a helyi busszal. Napi 2-3 fordulóval szállítsuk le a pályára a szórakozni vágyókat. Ha ezek megvalósulnának, akkor talán nem kell végig szenvedni a kőfalak és az aszfalt közé préselt falunapokat.
Most hálásabb dolog következik, a SZERVEZŐK!
Tisztelt szervezők! Engedjék meg, hogy véleményemet elmondjam. Úgy gondolom, tapasztalom, hogy Szegváron nagyon sok jó szervezőt ismerek. Bizonyítéka annak, hogy nagyon változatos rendezvények vannak az év során. Továbbá az is, hogy milyen sokszínű civil szervezet működik községünkben és egyre többen kapcsolódnak be a falunapok szervezésébe. (Itt nem sorolnék fel példákat, nehogy valakit kihagyjak). A Szegvári Napló szeptemberi számában Emike a falunapokról szóló cikkében szépen leírta, hogy a programokat kik szervezték és bonyolították le. A további kulturális és sportrendezvények sikeres záloga lehet, hogy egyre több olyan szegvári szervező van, aki önállóan képes megszervezni egy-egy programot. Nem kell egy embernek majdnem mindent magára vállalnia. Ezt az arany tartalékot jobban ki kell használni. Jó lenne, ha még többen segítenék (beleértve magamat is) a községi szintű rendezvényeinket.
Szükségesnek tartom, hogy minél hamarabb egy kibővített (szervezők, civil szervezetek, polgármesteri hivatal, intézmények vezetői, önkormányzati képviselők, szponzorok) kulturális bizottsági ülés összeülne. Megbeszélnénk, hogy hol tartunk és merre tovább.
A következő terület a tényleges falunapi program. Itt nagyon nehéz dolga van a szervezőknek, hisz nehéz eltalálni, hogy hogyan lehet kevés pénzből 2-3 napos rendezvényt programokkal megtölteni. Sajnos nem tudtam mindenen részt venni, így a nekem elmondottakból és a tapasztalataimról szólnék. A falunapok sikeressége az időbeosztáson vagy a programok csúszásán sok múlik. Az időt a legnehezebb betartani, hisz bármikor jöhet közbe váratlan esemény. Nem szabad engedni, hogy egy-egy program (főleg rögtönzésen alapuló) elnyúljon, mint a rétes. Azt meg pláne nem lett volna szabad engedni, ami a Füstifecskéknél történt, hogy fél órával hamarabb kezdje a meghirdetett idő előtt a műsorát. Itt megállok egy kicsit. Én a mai napig nem találkoztam olyan emberrel, akinek tetszett volna a műsoruk (pedig higgyék el sok embert megkérdeztem.) Ha jól tudom a Füstifecskék 165 ezer Ft-ért adtak le gyorsrohamban, idő előtt, ahogy mondják színvonal alatti (a finom kifejezések egyike) haknizó, play back műsorukat, Természetesen a szervezőket egyáltalán nem hibáztatom, mert ők jót akartak. Ez mindig egy zsákbamacska. Most nem jött be! Azon minden féle képpen el lehet gondolkodni és kérdem én a tisztelt olvasókat, megéri-e ez az önkormányzatnak, több mint 100 ezer forintot kiadni egy úgynevezett sztárvendégre, egy kb. 25 perces, play back, összecsapott műsorra? A nagyok már több százezer forintért jönnek (pl. a Romantic), amit mi nem tudunk kifizetni. Itt utalok vissza Szentes, Mártély, Csongrád programjaira. Ők igen. Egyébként én sok vidéki rendezvényre járok, és szinte minden lépésnél szegváriakkal találkozom. Úgyhogy aki kíváncsi a „nagy sztárokra” az utána megy.
Más. Szervezési hibának tartottam, hogy szombaton a bál éjfél után kezdődött, mert annyira elcsúsztak a megelőző programok. Nagyon sok szegvári van, aki nem tud, vagy nem akar elmenni, pl. a vállalkozók báljára, ahol a küllátszat fontos szerepet játszik, vagy nem tud elmenni egyéb fizetős bálakra. Ezért itt szeretné kimulatni magát. A másik, fiataloknak szóló éjszakai szórakozás lett volna a diszkó. Sajnos ebből nem lett semmi, ugyan „suttogott” valami zene, de arra nem táncolt senki.
A szervezők az előző nagy éjszakai fenyegetéstől tartottak (feljelentés csendháborításért), így a fiatalok program nélkül maradtak.
Ha már augusztus 20-a körül vannak a falunapok, figyelembe kellene venni, hogy államalapító Szent István és az új kenyér ünnepe is ekkor van.
Utoljára hagytam egy érzékeny témát, a helyi vállalkozókat, akik biztosították az ételt-italt, na meg a talpalávaló zenét saját egységük előtt. Mindenféleképp előre lépésnek tatom, hogy minden fizetőképes réteg számára volt elfogadható minőségű étel-ital. Magam is valamennyi vendéglátóst végigjártam többször is és fogyasztottam (alkoholmentes sört), és láttam, hogy a forgalomról nem panaszkodhattak. Meg merem kockáztatni, hogy nekik jó befektetés volt a központban lévő falunapok. Azért a programok szervezésében volt egy kis bizonytalanság, így fordulhatott elő, hogy a Békés megyei Bibuci együttest kétszer hívták meg, és kétszer mondták le a fellépésüket. Ők már több sikeres bálat végigzenéltek Szegváron és sajnálom, hogy vasárnap estére egy színvonal alatti diszkót szerveztek helyette.
Lehetőségként el tudnám képzelni, hogy jövőre egy helyi vendéglátós együttműködve az önkormányzattal vállalná fel a sportpályán a falunapokat. Természetesen csak olyan vállalkozó jöhetne szóba, aki hajlandó anyagilag többet áldozni annak érdekében, hogy minél jobb programok legyenek, és hogy minél többen látogassák a falunapokat, mert csak így lehet a vállalkozónak forgalma, majd nyeresége. Meg van ennek is a kockázata (pl. rossz idő), de hát minek nincs. Tudom, hogy nem ilyen egyszerű, ahogy én leírtam javaslatomat, de ezen a területen is szükség van az újításra, mégpedig úgy, hogy minden érdekelt szeme előtt a községünk lakói legyenek.
Úgy gondolom elég sokat írtam ahhoz, hogy bepillantást kapjon a kívülálló a falunapok hátteréről. Nagyon szeretném, hogy minél többen szóljanak hozzá, mert akkor születhetnek a jövőt érintő helyes döntések.
Tisztelettel: Bucsányi László (hangosan gondolkodó)